Gasztrofitnesz in the ROOM

Mogyorós sajttorta fitneszesen

mogyorós sajttorta 3

 

Nnna, ez most nagyon jól sikerült… Húsevő szerint is, és én is megveregettem a vállam.

A múltkori sajttortám inkább lett túrótorta a hozzávalók miatt, de most új alapanyagokat használtam, és így sokkal inkább hajaz az eredeti sajttortára ez a lájtos változat.

Mondom is, mi kell hozzá:

 

Alap:

40 g darált sótlan mogyoró

45 g kókuszliszt

édesítő pici vízben feloldva

100-150 ml tej/szójatej (annyi, hogy a tortalap aljába tapicskolható állaga legyen a “tésztának”)

 

Krém:

340 g  natúr görög joghurt (én szója joghurttal csináltam)

50 g zsírszegény sajtkrém (Tolle)

110 ml tojásfehérje

vanília aroma/vagy kikapart vanília rúd

20 g 75%-os cukormentes csokoládé pasztilla (piacon lehet magosoknál kapni, és paleo csoki a neve)

édesítő pici vízben feloldva

 

A tetejére:

40 g darált mogyoró

édesítő pici vízben feloldva

nagyon pici só

 

Elkészítése:

Az alaphoz összekeverem a hozzávalókat. A tejet folyamatosan adagolom, hogy nehogy túl híg legyen. Összegyúrom, és a tortaforma aljába nyomkodom. Berakom a sütőbe picit, kb. 5 percre.

 

A krémhez is összekeverem a hozzávalókat robotgéppel, a csokipasztillát csak utólag keverem hozzá kanállal. A krémet az alapra öntöm és berakom a sütőbe 35-40 percre 170 fokon. Ne süsd ennél tovább, mert akkor  igazán jó, ha a közepe nem sül át teljesen, és nem lesz száraz.

 

Ha kivetted a sütőből, hagyd hűlni, berakhatod kicsit később a hűtőbe is. Ha már eléggé szilárd a teteje, a 40 g darált mogyorót keverd ki az édesítős pici vízzel, és a csipet sóval (ettől lesz jó íze) úgy, hogy annyira legyen folyós, hogy a torta tetejére lehessen kenni.

A végén még megszórtam durvára darált mogyoróval…. és csuda finom lett:)

 

Tápanyagtartalma 1 szeletnek( 8 szeletre osztva):

Energia: 130 Kcal

F:9,3 g

Ch: 4,7 g

Zs:8 g

mogyorós sajttorta2

 

Ezentúl itt találod a legújabbak receptjeimet : https://lowcarblab.cafeblog.hu/

Sajtkrémes karfiolpüré, répaágyon sült csirkecombbal

sajtkrémes karfiolpüré

 

Hagyománytisztelő lányként a vasárnapi ebédek még úgy is fontosak maradtak a számomra, hogy legtöbbször a vasárnap dél valamelyik belvárosi kávézóban talál egy könyvvel, vagy egy sportújsággal. De valahogy ebédre csak haza eszik a fene.  Mivel a hagyományos, nagyanyám féle vasárnapi étkek nem túl alakbarátok, de mégis jól esik egy kis házias íz, hát megpróbáltam a rántott hús, krumplipüré kombót fitneszesre konvertálni. Az eredmény egészen meggyőző (azért a Robuchon féle Michelin csillagos krumplipürét, amit Párizsban ettem, minden nap visszasírom :D).

 

Hozzávalók 2 személyre:

Karfiolpüré:

300 gr karfiol

3 ek light sajtkrém

babérlevél, só, bors

 

Csirke:

4 db kisebb csirke felsőcomb

4 db répa

1 nagy fej hagyma

2 ek kókuszolaj

só,bors,kömény,pirospaprika, bio vegeta

1 ek worchester szósz

2 dl víz

 

A karfiolt feltesszük főni a fűszerekkel. A csirkecombokat lebőrözzük, zsírtalanítjuk. Alaposan belemasszírozzuk a combokba a bio vegetát, hogy érezze a törődést. A répát, és a hagymát felkockázzuk. Egy jénai aljára 2 ek kókuszolajat öntünk, beleszórjuk a zöldségeket. Sózzuk, borsozzuk, mehet a worchester szósz is, és a 2 dl víz. Erre jöhetnek a combok. Jénai lefed, majd 200 fokos sütőben pároljuk vagy fél órát. Utána levesszük róla a jénai tetejét, kicsit meglocsolgatjuk a pecsenyelével a húst, átkavarjuk a zöldséget, majd vagy 20 perce visszarakjuk, hogy színt kapjanak (megforgatni sem bűn őket). A karfiolt leszűrjük, pürésítjük, hozzákeverjük a sajtkrémet.

Igazából ennyi az egész, elronthatatlan, és nagyon finom. Nem azt mondom, hogy megjelenik felette egy nagymama szelleme, de lelkifurcsi mentes vasárnapi ebédnek kiváló.

 

Hétvégi villá/m/s/reggeli

fotó 2 (15)

 

Mióta így megháziasszonyosodtam egész rászoktam a piacozásra is…. tervezem egy cekker (..gurulós szatyor) beszerzését, mert az egyre sűrűbb cipekedéstől már a hajam égnek áll, de még nem találtam megfelelőt… nem véletlen, kissé vénlányos a dizájn:)

Elővigyázatosságból viszont gyorsan összedobtam egy villám reggelit, mert abból a fajtából való vagyok, aki ha éhes, rettentő agresszívvá, elviselhetetlenül türelmetlenné és hisztissé válik… pláne 20 kg szatyorral megrakva. Ilyenkor, mint egy viseltes zombi, kúszok fel a 4-re és áldom a sorsot, hogy a piac csak két sarokra van tőlünk…

Szeretem ezeket a palacsintákat, mert lehet édesen, sósan is készíteni, pikkpakk megvan, és annak ellenére, hogy nagyon laktató, alacsony a kalóriaértéke. A legjobb kombó:)

 

Hozzávalók:

1 egész tojás

1 tojás fehérje

1 tk útifű maghéj por

10 g kókuszliszt

5 g szójafehérje izolátum (vagy bármilyen más fehérje por)

fél vanília rúd kikaparva

édesítő pici só

 

Töltelékhez:

50 g laktózmentes túró (vagy sima)

5 g kókuszreszelék

pár csepp citromlé (kihagyható, de kicsit így pikánsabb)

édesítő

fotó 4 (18)

 

Tápanyag tartalma összesen:

Energia: 229 Kcal

F: 23 g

Ch: 5,5 g

Zs: 12, 4 g

 

Extra Low Carb Brownie :)

low carb Brownie

 

Beismerem… még egy tűzben edzett diétázó is nagyokat nyel a desszert pult előtt, mikor kikéri a kisadag szójatejes latte-jét a Mekborzasztó gyorsétterem kávézójában, és lesütött szemmel botorkál fel az edzőterembe ( a munkahelyére), ahol aztán elégedetten konstatálja, hogy legalább nem kétszer annyit kell edzenie aznap, egy borzasztó jó brownie miatt…. igen, ilyenekkel szoktam nyugtatni magam… néha bejön, és leáll a savtermelésem anélkül, hogy egész nap a brownie-n járna az eszem.

De most már tudok egy alakbarát alternatívát rá, és mivel ezt nekem kell megcsinálnom, legalább még az is eléget némi energiát:) Elképesztő praktikus vagyok:)

 

Hozzávalók:

40 g szójafehérje izolátum (vagy bármilyen más fehérjepor)

25 g kókuszliszt

450 g cukkini

5 db tojásfehérje

3 ek  zsírszegény kakaópor

1 tk sütőpor

édesítő

 

Elkészítés:

A cukkinit megpucolom, pürésítem, aztán egy konyharuhában kifacsarom a levét. A péphez adom a szárazanyagokat, és 1 tojásfehérjét. A többi fehérjét felverem, és óvatosan keverem bele a tésztába. Aztán tepsibe öntöm, és 180 fokon sütöm, kb 20 percig, vagy amíg a villát beleszúrva nem marad ragacsos.

 

1 szelet tápanyagtartalma ( ha 10 szeletre osztom):

Kcal: 60

F: 7,6 g

Ch: 2,3 g

Zs: 1,8 g

 

Andi aláírás

Ezentúl itt találod a legújabbak receptjeimet : https://lowcarblab.cafeblog.hu/

 

A biztos fogyókúra receptje

7388786858395582_9GeCa19U_c

Marosvölgyi Andi vagyok. Személyi edző, örökös diétázó.

Az első emlékeim a fogyókúráról kb. 14 éves koromra tehetőek, és ez az esemény anyukám hájas sütijéhez köthető… egész pontosan emlékszem, hogy ez volt az első, amit megvontam magamtól, mondván, én bizony mától fogyókúrázom. A hájas sütitől indulva már egész nagy távlatokat jártam be a fogyókúrák és diéták véres harcmezején, de a sok-sok próbálkozás haszna, hogy bár puttonyom telis-teli bölcs tapasztalatokkal, kiderült, hogy hiába a sok csodamódszer, a megoldás a lehető legegyszerűbb dolgokban rejlik.

Azt szokták mondani, hogy akkor fogysz, ha nem eszel. Ebben van igazság, de azért ez így kimondva nem igaz. Ezt hosszú lenne most itt taglalni, úgyhogy ígérem később visszatérek a témára. Mármint, hogy miért nem jó koplalni, és miért csapod be magad, ha örülsz, hogy a pár napos éhezés után kevesebbet mutat a mérleg. Az öröm átmeneti lesz…de ez tényleg egy hosszan boncolgatható témakör, úgyhogy külön bejegyzést érdemel majd.

Most inkább arról akarok írni, hogy miért találtuk ki ezt a blogot, és hogy mi a cél vele, illetve miért lehet ez nagy segítség olyanoknak, akik fogyni szeretnének.

Az alapja az egésznek, hogy tisztázzuk, egészségesen fogyni, azaz zsírból fogyni!!!, és nem izomból sorvadni!!!, akkor lehet, ha normális kereteket fenntartva, megfelelő mennyiségű fehérjét fogyasztva, összességében kevesebb kalóriát viszünk be egy nap, mint amennyit elhasználunk. Ezt lehet kevesebb energia bevitellel, azaz kevesebb evéssel, és lehet több energia felhasználással, azaz sporttal, de a legjobb a kettő ötvözése természetesen. Azonban ezt sem szabad eszetlen módon, hiszen azzal pont az ellenkezőjét érjük el, mint, amit szeretnénk. Ezt, azaz a megfelelő energia mérleg elvét részletesen itt taglalom.

Ha már ezt megértettük, akkor jön az a probléma, hogy oké, de én nem akarok csirkén és salátán élni… érthető. Én, aki ebbe szinte belenőttem, hiszen már nagyon korán elkezdett foglalkoztatni a dolog, és mióta az eszemet tudom, vagy legalábbis mióta egybefüggő emlékeim vannak, állandóan figyeltem a táplálkozásomra, még mindig könnyebb dolgom van, mint azoknak, akiknek csak a korral jött el, hogy figyelniük kéne rá, mit esznek. Nagyon közeli környezetemben is vannak olyanok, akik míg 20 évesen bármit ehettek, egyáltalán nem látszott rajtuk, de így 30 felé különböző okokból kifolyólag (életmód változás, kevés mozgás, irodai munka, stb.  és az anyagcsere a kor előre haladtával amúgy is lelassul- ez is egy külön téma) már igenis oda kéne figyelniük. Szóval nekik még nehezebb átállni egy egészségesebb, tudatosabb életmódra, és legtöbbször tőlük hallható kifogásként, hogy nem képesek nyúltápon élni. És ez hosszútávon nem is kérdés…igazuk van.

Lehet különféle fogyókúrákba fogni, és lehet rövidtávú sikereket is elérni ezekkel, de a dolog buktatója még a nevében is benne van: ezek csak KÚRÁK, és az eredmény is csak időszakos. Mivel ezek olyan megkötésekkel járnak, amit csak időszakosan lehet betartani, amint visszatérünk a régi szokásainkhoz, étrendünkhöz, a súlyunk is visszatér. Hosszútávon az elért eredmény sokszor még rosszabb is , mint a fogyókúra előtt volt. (hopp!!…még egy külön téma)

Éppen ezért csak olyan módszer lehet tartós, amit képesek vagyunk életmódszerűen bevinni a mindennapokba, és egy életen át követni. Levetkőzni rossz szokásokat, és a helyükre jókat felvenni. Ez az “egy életen át követni”, egy esetben nem ijesztő kijelentés. Ha ez a szokás nem kerül külön erőfeszítésünkbe, azaz nem egy olyan lemondás, ami miatt nem érezzük jól magunkat, amiért megfeszülünk, hogy betartsuk. Minthogy például soha többet ne ehessünk édességet (- hahhh, vajon honnan ez a példa?:) ). Ezek ideig óráig működnek, de tuti, hogy előbb-utóbb nem fog menni, és megszegjük a szabályokat.

Hogy az új életmód egy életen át fenntartható legyen, rendelkeznie kell azokkal a tulajdonságokkal, amikért az előző életmódunkat is követtük, és szerettük, azaz hogy örömünket leljük bennük, és ne szenvedjünk tőle. Legyen ez akár az étkezés, vagy a  sport. (Megint külön téma lehet, hogy ki mit sportoljon, hogy ne két hetes mission legyen a szigeten futás, hanem megtaláld a magad sportját, amit azért csinálsz, mert szereted és kikapcsol, pozitív mellékhatásként meg ráadásul még formában is tart, és nem egy megint csak időszakosan fenntartható szenvedési folyamat. )

De maradjunk az étkezésnél, és mostmár konkrétan a Gasztrofitnesznél. Szóval az évek során felhalmozódott diétás tapasztalatainkkal felvértezve, szeretnénk veletek olyan recepteket megosztani, amik amellett, hogy tápanyagtartalmukat illetőleg megfelelnek a fitnesz életmódnak, diétázóknak, sportolóknak, gyúrósoknak, mellette még  finomak, és élvezhetőek is, éppúgy, mint a nem fitnesz gasztronómiában. Részemről inkább édességeket, sütiket, protein szeleteket, stb. várhattok – valószínű, ez a hosszú évek megvonása miatt van:). Bogi meg inkább a sós, főételes vonalat képviseli.

Az utolsó szó jogán még annyi, hogy a receptjeimmel kapcsolatos eddigi tapasztalatom, hogy míg ezelőtt ugyanennyi kalóriát vittem be naponta, főképp salátákból, zöldségekből, tonhalból, csirkemellből, és a szokásos tipikus diétás ételekből (lásd régi diéta témájú blogbejegyzéseim :) …), és soha nem ettem semmilyen pékárut, amiért pedig élek-halok, addig sokszor a falat kapartam olyan éhes voltam, és emiatt nagyon sokszor nem is tudtam betartani a magam által megszabott kalória limitet. Viszont mióta magamnak sütöm a kis szénhidrátmentes zsemléimet, és napi szinten eszem a receptjeim kísérleti darabjait , azóta sokszor még el sem érem a nap végére ezt a limitet, mert egyrészt sokkal jobban laktatnak, másrészt nincs állandó hiányérzetem az íz megvonások miatt, ami pszichológiailag nagyon sokat segít.

Szóval a követendő jó szokások a fogyás érdekében ,a régi rosszak helyett röviden és tömören:

– Helyes kalóriamérleg : azaz kevesebb kalóriabevitel, mint amennyit felhasználsz

– Jó tápanyag bevitel arány ( több fehérje, kevesebb felesleges szénhidrát)

– Fenntartható “diéta”, azaz élvezetes ételek

– Természetesen több mozgás;).. mi mást is mondhatna egy edző?:)

 

Ha bármelyik téma bővebben érdekel, amiket itt meglebegtettem, vagy ezeken kívül érdekelne más is a témában, írj nyugodtan:)

 

Üdv Nektek,

Andi ;)

Andi és a Gasztrofitnesz

 

kuktaandi3

Marosvölgyi Andi vagyok. Személyi edző, örökös diétázó.

Az első emlékeim a fogyókúráról kb. 14 éves koromra tehetőek, és ez az esemény anyukám hájas sütijéhez köthető… egész pontosan emlékszem, hogy ez volt az első, amit megvontam magamtól, mondván, én bizony mától fogyókúrázom. A hájas sütitől indulva már egész nagy távlatokat jártam be a fogyókúrák és diéták véres harcmezején, de a sok-sok próbálkozás haszna, hogy bár puttonyom telis-teli bölcs tapasztalatokkal, kiderült, hogy hiába a sok csodamódszer, a megoldás a lehető legegyszerűbb dolgokban rejlik.

Azt szokták mondani, hogy akkor fogysz, ha nem eszel. Ebben van igazság, de azért ez így kimondva nem igaz. Ezt hosszú lenne most itt taglalni, úgyhogy ígérem később visszatérek a témára. Mármint, hogy miért nem jó koplalni, és miért csapod be magad, ha örülsz, hogy a pár napos éhezés után kevesebbet mutat a mérleg. Az öröm átmeneti lesz…de ez tényleg egy hosszan boncolgatható témakör, úgyhogy külön bejegyzést érdemel majd.

Most inkább arról akarok írni, hogy miért találtuk ki ezt a blogot, és hogy mi a cél vele, illetve miért lehet ez nagy segítség olyanoknak, akik fogyni szeretnének.

Az alapja az egésznek, hogy tisztázzuk, egészségesen fogyni, azaz zsírból fogyni!!!, és nem izomból sorvadni!!!, akkor lehet, ha normális kereteket fenntartva, megfelelő mennyiségű fehérjét fogyasztva, összességében kevesebb kalóriát viszünk be egy nap, mint amennyit elhasználunk. Ezt lehet kevesebb energia bevitellel, azaz kevesebb evéssel, és lehet több energia felhasználással, azaz sporttal, de a legjobb a kettő ötvözése természetesen. Azonban ezt sem szabad eszetlen módon, hiszen azzal pont az ellenkezőjét érjük el, mint, amit szeretnénk. Ezt, azaz a megfelelő energia mérleg elvét részletesen itt taglalom.

Ha már ezt megértettük, akkor jön az a probléma, hogy oké, de én nem akarok csirkén és salátán élni… érthető. Én, aki ebbe szinte belenőttem, hiszen már nagyon korán elkezdett foglalkoztatni a dolog, és mióta az eszemet tudom, vagy legalábbis mióta egybefüggő emlékeim vannak, állandóan figyeltem a táplálkozásomra, még mindig könnyebb dolgom van, mint azoknak, akiknek csak a korral jött el, hogy figyelniük kéne rá, mit esznek. Nagyon közeli környezetemben is vannak olyanok, akik míg 20 évesen bármit ehettek, egyáltalán nem látszott rajtuk, de így 30 felé különböző okokból kifolyólag (életmód változás, kevés mozgás, irodai munka, stb.  és az anyagcsere a kor előre haladtával amúgy is lelassul- ez is egy külön téma) már igenis oda kéne figyelniük. Szóval nekik még nehezebb átállni egy egészségesebb, tudatosabb életmódra, és legtöbbször tőlük hallható kifogásként, hogy nem képesek nyúltápon élni. És ez hosszútávon nem is kérdés…igazuk van.

Lehet különféle fogyókúrákba fogni, és lehet rövidtávú sikereket is elérni ezekkel, de a dolog buktatója még a nevében is benne van: ezek csak KÚRÁK, és az eredmény is csak időszakos. Mivel ezek olyan megkötésekkel járnak, amit csak időszakosan lehet betartani, amint visszatérünk a régi szokásainkhoz, étrendünkhöz, a súlyunk is visszatér. Hosszútávon az elért eredmény sokszor még rosszabb is , mint a fogyókúra előtt volt. (hopp!!…még egy külön téma)

Éppen ezért csak olyan módszer lehet tartós, amit képesek vagyunk életmódszerűen bevinni a mindennapokba, és egy életen át követni. Levetkőzni rossz szokásokat, és a helyükre jókat felvenni. Ez az “egy életen át követni”, egy esetben nem ijesztő kijelentés. Ha ez a szokás nem kerül külön erőfeszítésünkbe, azaz nem egy olyan lemondás, ami miatt nem érezzük jól magunkat, amiért megfeszülünk, hogy betartsuk. Minthogy például soha többet ne ehessünk édességet (- hahhh, vajon honnan ez a példa?:) ). Ezek ideig óráig működnek, de tuti, hogy előbb-utóbb nem fog menni, és megszegjük a szabályokat.

Hogy az új életmód egy életen át fenntartható legyen, rendelkeznie kell azokkal a tulajdonságokkal, amikért az előző életmódunkat is követtük, és szerettük, azaz hogy örömünket leljük bennük, és ne szenvedjünk tőle. Legyen ez akár az étkezés, vagy a  sport. (Megint külön téma lehet, hogy ki mit sportoljon, hogy ne két hetes mission legyen a szigeten futás, hanem megtaláld a magad sportját, amit azért csinálsz, mert szereted és kikapcsol, pozitív mellékhatásként meg ráadásul még formában is tart, és nem egy megint csak időszakosan fenntartható szenvedési folyamat. )

De maradjunk az étkezésnél, és mostmár konkrétan a Gasztrofitnesznél. Szóval az évek során felhalmozódott diétás tapasztalatainkkal felvértezve, szeretnénk veletek olyan recepteket megosztani, amik amellett, hogy tápanyagtartalmukat illetőleg megfelelnek a fitnesz életmódnak, diétázóknak, sportolóknak, gyúrósoknak, mellette még  finomak, és élvezhetőek is, éppúgy, mint a nem fitnesz gasztronómiában. Részemről inkább édességeket, sütiket, protein szeleteket, stb. várhattok – valószínű, ez a hosszú évek megvonása miatt van:). Bogi meg inkább a sós, főételes vonalat képviseli.

Az utolsó szó jogán még annyi, hogy a receptjeimmel kapcsolatos eddigi tapasztalatom, hogy míg ezelőtt ugyanennyi kalóriát vittem be naponta, főképp salátákból, zöldségekből, tonhalból, csirkemellből, és a szokásos tipikus diétás ételekből (lásd régi diéta témájú blogbejegyzéseim:)…), és soha nem ettem semmilyen pékárut, amiért pedig élek-halok, addig sokszor a falat kapartam olyan éhes voltam, és emiatt nagyon sokszor nem is tudtam betartani a magam által megszabott kalória limitet. Viszont mióta magamnak sütöm a kis szénhidrátmentes zsemléimet, és napi szinten eszem a receptjeim kísérleti darabjait , azóta sokszor még el sem érem a nap végére ezt a limitet, mert egyrészt sokkal jobban laktatnak, másrészt nincs állandó hiányérzetem az íz megvonások miatt, ami pszichológiailag nagyon sokat segít.

Szóval a követendő jó szokások a fogyás érdekében ,a régi rosszak helyett röviden és tömören:

– Helyes kalóriamérleg : azaz kevesebb kalóriabevitel, mint amennyit felhasználsz

– Jó tápanyag bevitel arány ( több fehérje, kevesebb felesleges szénhidrát)

– Fenntartható “diéta”, azaz élvezetes ételek

– Természetesen több mozgás;).. mi mást is mondhatna egy edző?:)

 

Ha bármelyik téma bővebben érdekel, amiket itt meglebegtettem, vagy ezeken kívül érdekelne más is a témában, írj nyugodtan:)

 

Üdv Nektek,

Andi 😉

 

 

 

Marcipános protein szelet

Marcipános protein szeletROOM2

 

 

Aki járatos a táplálékkiegészítők világában, biztos ismeri már a protein szeleteket, amik gyors energia forrást jelentenek az edzés előtt vagy után, finomak, de kicsit sem lightosak, mert hogy nem is diétás édességnek találták ki őket, csak mi (én és Bogi, meg a hozzánk hasonló édesszájú állandóan diétázók…) szeretjük azt hinni, hogy még mindig jobb, mintha csokit ennénk, de ezzel csak becsapjuk magunkat. Ha megnézzük a kisbetűs részt, pikkpakk kiderül, hogy ezeknek a szeleteknek a magas fehérjetartalom mellett, általában a szénhidráttartalma is nagyon magas, sokszor magasabb, mint a fehérje, és bőségesen van bennük kalória…

Szóval, ha diéta alatt ennél ilyesmit, inkább csináld meg magadnak ezt a sokkal kedvezőbb tápanyag tartalmú változatot. Nagyon egyszerű, és legalább nem lesz lelkiismeret furdalásod sem.

 

Hozzávalók:

180 g laktózmentes túró (vagy sima zsírszegény)

15 g szójafehérje izolátum (vagy akármilyen más fehérjepor)

15 g kókuszliszt

10 g durvára darabolt mandula

mandula aroma (kihagyható, mert ez azért eléggé mesterséges cucc, de nekem így finomabb)

édesítő

2-3 tk zselatin

kb. fél deci víz

 

csokibevonathoz:

kb. 3-4 púpos ek zsírszegény kakaópor

édesítő

kevés forró víz ( annyi, hogy sűrű masszát tudj kikeveri a kakaóporból)

 

Elkészítés:

Összekeverem a túrót a kókuszliszttel, proteinporral, édesítővel, aromával.  A zselatint lassan felfőzöm a vízben, kicsit hagyom hűlni, aztán a túróhoz  öntöm kevergetés közben. Hozzáadom a darált mandulát. Én alufóliával ki szoktam bélelni egy négyzet alakú tálat, és abba öntöm a keveréket, mert így ha megszilárdult könnyen és szépen ki tudom szedni a dobozból. Hűtőbe rakom 1-2 órára, hogy jól megkössön. Mikor jó kemény, kiveszem, kifordítom a tálból, és 12 szeletre vágom. A kakaómasszát ekkor csinálom meg és belemártogatom őket villára szúrva (…már amit nem eszek meg így simán), aztán megint hűtőbe rakom. Pár óra múlva a bevonat is megszilárdul, és kész is a házi, majdnem szénhidrátmentes proteinszelet:)

 

Tápanyagtartalma:

az egésznek:

Kcal: 377

F: 42 g

Ch: 10 g

ZS: 19 g

egy szeletnek, ha 12 részre osztom:

Kcal: 31

F: 3,5 g

Ch: 0,8 g!!!

Zs: 1,6 g

Ezentúl itt találod a legújabbak receptjeimet : https://lowcarblab.cafeblog.hu/

 

Andi aláírás

 

 

Az elmúlt hét termése

Háhá… gyorsabban sütök, mint gépelek, így egy csomó recepttel lógok még…

Melyik legyen az első?
Marcipános protein szeletROOM2

 

cupcake2

 

mandulás piskóta

 

császármorzsa

 

protein brownie

 

kókuszos proteines túródesszert2

 

mákos amcsi palacsinta

 

kakaós protein palacsinta

 

kókuszos proteinszelet

 

 

Andi aláírás

Mákos protein palacsinta citromos túróval

mákos pali2

 

A palacsintát szerintem mindenki szereti… mindenféle formában. Hát még én!!

Egyrészt nagyon gyorsan kész vagyok vele, másrészt ezek a proteines változatok nagyon laktatóak, általában vastagabbak picit, mint a hagyományos, úgyhogy ezzel az adaggal bőven jóllakok … jahh, és annyira egyszerű összedobni, hogy még a reggeli pizsi-kómában sem tudom elrontani… többnyire…

Sokfélét csináltam már, ez most a mákos tésztájú változat… mostanában nagy cimbik lettünk, szinte mindenbe rakok:)

 

Hozzávalók: 

1 tojás

1 tojásfehérje

1 tk útifű maghéj

10 g kókuszliszt

5 g szójafehérje izolátum (vagy bármilyen fehérjepor)

1  tk mák (nem darált, mert akkor tök jól ropog:) )

édesítő

pici só

 

Tápanyagtartalom ( 2 db palacsinta):

Kcal: 140,8

F: 15,8 g

Ch: 3,6 g

Zs: 7 g

 

A citromos túrót mindenki ismeri gondolom:

Túró+ édesítő+ facsart citromlé+ reszelt citromhéj..:)

mákos pali3

 

 

Andi aláírás

 

 

Marcipános répatorta citromos túrókrémmel

marcipános túrótorta.jpg2

 

A hétvégén megint a konyhában laktam… foghatjuk akár a hidegre is, ami miatt a lakás összes többi részén megvesz az Isten hidege, és a sütő mellett legalább meleg van… de inkább ez fura hormonváltozás, ami miatt más se jár a fejemben, mint hogy mit, hogyan lehetne számomra és más örökös diétára kárhoztatott sorstársak számára is fogyaszthatóvá tenni…

Sütöttem egy elrontott, majd kijavított browniet is, de ezt majd később osztom itt meg, mert a tegnapi kreálmányomra büszkébb vagyok, mivel ennek én találtam ki saját kútfőből a szénhidrát mentes megoldását, és ilyenkor rettentő lelkes tudok lenni:)… akik hasonló cipőben járnak, tuti át tudják érezni, mikor ilyen rettenetesen fontos, életbevágó kérdésben feltalálják a spanyol viaszt. Amúgy ez valószínű, nem igaz, mert szerintem onnan juthatott eszembe, hogy valahol, valamikor már hallottam róla, és most csak feltört az emlék a tudatalattimból:)

Na és, hogy mi a fenéről beszélek itt már egy bekezdése, az a süti tésztájának az alapja, ami nagyon perverzül hangzik, de esküszöm senki nem jött rá, tehát nem lehet érezni benne, az a cukkini….

Az eredeti receptben adzuki vagy fekete babot ír… na ez sem hangzik ám jobban, de tudniillik, annak tök magas a keményítő, tehát szénhidráttartalma. Úgyhogy nekiálltam törni a fejem, hogy mivel helyettesítsem, aminek hasonló az állaga, nem nagyon van íze, és alig van benne kalória és Ch… ez ugrott be:)

 

Szóval íme a recept:

a tészta:

40 g szójafehérje izolátum (vagy bármilyen proteinpor, ízesítetlen vagy vaníliás)

25 g kókuszliszt*

350 g cukkini

100 g répa

150 g (5 db) tojásfehérje

20 g őrölt mandula*

40 g laktózmentes túró

25 g laktózmentes natúr joghurt ( ha nem kell laktózmentesnek lennie, akkor lehet 65 g cottage cheese a túró és a joghurt helyett, csak én még ebből nem láttam laktózmenteset)

ízlés szerint mandula aroma

és édesítő (én le se írom mennyit raktam bele, mert szerintem nem vagyok normális ilyen téren…a 2,5 dl tejeskávémat 6 pötyivel iszom)

sütőpor

*megjegyzés:

mostmár inkább csak mandulalisztből csinálnám (tehát 45 g-ból), mert még nyersen nagyon finom marcipán íze volt, majdnem meg is ettem így:), de kisülve már nem lehetett annyira érezni sajnos

a túrókrém:

400 g  laktózmentes túró

30 g natúr joghurt

kb. 1 dl víz

4 púpos teáskanál zselatin

édesítő

1 citrom reszelt héja

ízlés szerint citromlé

 

Elkészítése:

Először megpucoltam és lepürésítettem a cukkinit és  a répát, majd egy konyharuhában kifacsartam belőle a nedvességet, így totál olyan állaga lett, mint a babnak. Beleraktam minden szárazanyagot, pici forró vízben feloldott ( nálam töméntelen mennyiségű) édesítőt, és a tojásfehérje egynegyedét, a többit felvertem habbá  (…gyanítom, ennek a lépésnek semmi értelme nem volt, mivel ez nem egy folyós tészta, így vajmi keveset lazított a felvert tojáshab a tészta állagán, de gondoltam baj nem lehet belőle, és ráértem:) ) Ezeket összekevertem óvatosan, kapcsos tortaformába öntöttem és beraktam a 180 fokosra előmelegített sütőbe…talán 10 perc se kellett, hogy megsüljön.

A krémmel kicsit bajlódtam, mert túl folyós lett,  de itt már azt a mennyiséget írtam le, ami tuti jó lesz. Szóval a túrót, joghurtot, a citromlevet, reszelt  citromhéjat és a pici forró vízben feloldott édesítőt összekevertem, a zselatint pedig a fél-1 dl vízben felforraltam és aztán a túróhoz kevertem. Ezt így beraktam a hűtőbe, hogy hűljön, és amikor már eléggé besűrűsödött, akkor a tortaalapra öntöttem. Hűtő, krém megdermed, és már lehet is vágni, enni….

Hímnemű Húsevő szerint nagyon fincsi lett… bingóóó!:)

 

Jahhh, és a tápanyagtartalma…már majdnem lemaradt a léééényeg:

(Ha 12 szeletre vágjuk fel, akkor egy szeleté)

Kcal:  98,6

F: 11,5 g

Ch: 3,8 g

Zs: 4 g

Andi aláírás

Ezentúl itt találod a legújabbak receptjeimet : https://lowcarblab.cafeblog.hu/

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!