Gasztrofitnesz in the ROOM

Sütőtökös kesudiós csirke

sütőtökös kesudiós csirke

Végre egy nem desszert! Kicsit eltolódtak a posztjaink a desszertek irányába, ebből is látszik, hogy hosszú éveken keresztül mit nyomtunk el magunkban :). De most jöjjön egy igazi őszi recept, szutykos, esős napokon szépen felmelegít, csupa egészség.

 

Hozzávalók 2-3 személyre:

300 gr sütőtök

300 gr zöld ceruzabab (én mirelitet használtam)

300 gramm csirkemell

80 gramm kesudió

2 ek light szójaszósz

3 ek kókusztej

3 ek mogyoróolaj (persze működik oliva vagy napraforgó olajjal is)

Egzotikus fűszerkeverék ( legyen benne gyömbér, chili, kurkuma…ilyesmi)

Só, bors (a szójaszósz ugye már sós, szóval sót csak akkor adagoljunk a végén, ha szükséges).

 

Elkészítés:

A csirkét és a sütőtököt felkockázzuk. Egy serpenyőt felhevítünk az olaj, és a szójaszósz keverékével. A csirkekockákat kicsit előpirítjuk, majd hozzáadjuk a sütőtököt. Fűszerezzük, majd néhány evőkanál vízzel puhára pároljuk. Hozzáadjuk a babot, és a kesudiót, készre főzzük. A végén hozzáadjuk a kókusztejet (ha valaki szotyisabban szereti, adhat hozzá többet is) Tádddááááámmm ennyi. Ha esetleg köretet hiányolna valaki, akkor barna rizzsel ajánlom, de az értelemszerűen megnöveli a szénhidrát tartalmát az ételnek.

 

Tápanyag tartalom / adag:

Energia: 350 Kcal

Fehérje: 22 gr

CH: 17 gr

Zsír: 10 gr

 

Bogi és a Gasztrofitnesz

bogikukta2

Az én gasztro életem tulajdonképpen onnantól kezdve datálódik, hogy meg tudtam közelíteni a konyhaszekrényben az edényeket, tehát kb 1 éves koromtól. Már akkor nagyon vonzott a csörömpölő edények hangja, a fakanalak, tepsik világa. Persze ez nagyjából minden pelenkást érdekel, de engem maga az ételkészítés folyamata is lekötött, emlékeim szerint folyton láb alatt voltam a konyhában, vagy anyukám, vagy nagymamám mellett, és nagyon izgatta a fantáziámat, hogyan lesz a nyersanyagokból étel.

 Később, sportolóként az étel, mint „üzemanyag” vált az életemben kulcskérdéssé, ahol az ízek, és a forma kevéssé voltak döntő tényezők a táplálkozásomban. Bár már kiskamaszként is rengeteget tettem-vettem a konyhában, munkám gyümölcsét leginkább a családom élvezte, én aszkéta módjára mondtam le a kulináris élvezetekről, és csak a sütés-főzés öröme maradt. Sportolóként bizony nagyon oda kellett figyelni, hogy mit eszem, mert azt már akkor is tudtam, hogy a sikereim egy része a táplálkozásomon múlik.

Hosszú évekig csak párhuzamosan haladt egymás mellett a hobbim, és a hivatásom, az az a főzés, és a sport. Ez alatt az évek alatt megszerzett tapasztalat és tudás, csak később egyesült. Személyi edzőként kezdtem el azt kutatni, hogyan lehet kitörni az egysíkú, sportolói táplálkozásból, hogyan lehet a megfelelő mikro- és makronutriens arányokat megtartva jól lenni és jól enni.

Ínyenc vagyok, a legrosszabb fajtából. Polcomon profi szakácskönyvek,  gasztronómiai szaklapok  sokasága található, kívülről vágom a világ vezető séfjeinek a nevét, a legjobb éttermeket a világban, a bor iránti rajongásomról nem is beszélve. Viszont személyi edzőként vigyáznom kell arra, hogyan mutatok példát. Így pattant ki a fejemből a gasztrofitnesz gondolata. Mert az egészséges életmód nem a natúr csirkemellnél kezdődik, és nem is ott ér véget. Ha az ember ismeri a megfelelő konyhai technológiákat, ismeri az alapanyagokat, akkor elérhető minden ember vágyálma: úgy fogyni, vagy súlyt tartani, hogy éjszakánként nem arra ébred, hogy a párnáját egy hatalmas libacombnak gondolva szorongatja, és a finom falatok sem minősülnek csalásnak. Mi, a ROOM gasztrofitnesz „tagozatának” élharcosai azon vagyunk, hogy jobbnál jobb ötletekkel szolgáljunk azoknak, akik az életmódváltás nem is annyira rögös útjára léptek, és ne csak edzőként, hanem „háziasszonyként” is tudjunk útmutatást adni. Csatlakozz te is!

Hétvégi villá/m/s/reggeli

fotó 2 (15)

 

Mióta így megháziasszonyosodtam egész rászoktam a piacozásra is…. tervezem egy cekker (..gurulós szatyor) beszerzését, mert az egyre sűrűbb cipekedéstől már a hajam égnek áll, de még nem találtam megfelelőt… nem véletlen, kissé vénlányos a dizájn:)

Elővigyázatosságból viszont gyorsan összedobtam egy villám reggelit, mert abból a fajtából való vagyok, aki ha éhes, rettentő agresszívvá, elviselhetetlenül türelmetlenné és hisztissé válik… pláne 20 kg szatyorral megrakva. Ilyenkor, mint egy viseltes zombi, kúszok fel a 4-re és áldom a sorsot, hogy a piac csak két sarokra van tőlünk…

Szeretem ezeket a palacsintákat, mert lehet édesen, sósan is készíteni, pikkpakk megvan, és annak ellenére, hogy nagyon laktató, alacsony a kalóriaértéke. A legjobb kombó:)

 

Hozzávalók:

1 egész tojás

1 tojás fehérje

1 tk útifű maghéj por

10 g kókuszliszt

5 g szójafehérje izolátum (vagy bármilyen más fehérje por)

fél vanília rúd kikaparva

édesítő pici só

 

Töltelékhez:

50 g laktózmentes túró (vagy sima)

5 g kókuszreszelék

pár csepp citromlé (kihagyható, de kicsit így pikánsabb)

édesítő

fotó 4 (18)

 

Tápanyag tartalma összesen:

Energia: 229 Kcal

F: 23 g

Ch: 5,5 g

Zs: 12, 4 g

 

Extra Low Carb Brownie :)

low carb Brownie

 

Beismerem… még egy tűzben edzett diétázó is nagyokat nyel a desszert pult előtt, mikor kikéri a kisadag szójatejes latte-jét a Mekborzasztó gyorsétterem kávézójában, és lesütött szemmel botorkál fel az edzőterembe ( a munkahelyére), ahol aztán elégedetten konstatálja, hogy legalább nem kétszer annyit kell edzenie aznap, egy borzasztó jó brownie miatt…. igen, ilyenekkel szoktam nyugtatni magam… néha bejön, és leáll a savtermelésem anélkül, hogy egész nap a brownie-n járna az eszem.

De most már tudok egy alakbarát alternatívát rá, és mivel ezt nekem kell megcsinálnom, legalább még az is eléget némi energiát:) Elképesztő praktikus vagyok:)

 

Hozzávalók:

40 g szójafehérje izolátum (vagy bármilyen más fehérjepor)

25 g kókuszliszt

450 g cukkini

5 db tojásfehérje

3 ek  zsírszegény kakaópor

1 tk sütőpor

édesítő

 

Elkészítés:

A cukkinit megpucolom, pürésítem, aztán egy konyharuhában kifacsarom a levét. A péphez adom a szárazanyagokat, és 1 tojásfehérjét. A többi fehérjét felverem, és óvatosan keverem bele a tésztába. Aztán tepsibe öntöm, és 180 fokon sütöm, kb 20 percig, vagy amíg a villát beleszúrva nem marad ragacsos.

 

1 szelet tápanyagtartalma ( ha 10 szeletre osztom):

Kcal: 60

F: 7,6 g

Ch: 2,3 g

Zs: 1,8 g

 

Andi aláírás

Ezentúl itt találod a legújabbak receptjeimet : https://lowcarblab.cafeblog.hu/

 

A biztos fogyókúra receptje

7388786858395582_9GeCa19U_c

Marosvölgyi Andi vagyok. Személyi edző, örökös diétázó.

Az első emlékeim a fogyókúráról kb. 14 éves koromra tehetőek, és ez az esemény anyukám hájas sütijéhez köthető… egész pontosan emlékszem, hogy ez volt az első, amit megvontam magamtól, mondván, én bizony mától fogyókúrázom. A hájas sütitől indulva már egész nagy távlatokat jártam be a fogyókúrák és diéták véres harcmezején, de a sok-sok próbálkozás haszna, hogy bár puttonyom telis-teli bölcs tapasztalatokkal, kiderült, hogy hiába a sok csodamódszer, a megoldás a lehető legegyszerűbb dolgokban rejlik.

Azt szokták mondani, hogy akkor fogysz, ha nem eszel. Ebben van igazság, de azért ez így kimondva nem igaz. Ezt hosszú lenne most itt taglalni, úgyhogy ígérem később visszatérek a témára. Mármint, hogy miért nem jó koplalni, és miért csapod be magad, ha örülsz, hogy a pár napos éhezés után kevesebbet mutat a mérleg. Az öröm átmeneti lesz…de ez tényleg egy hosszan boncolgatható témakör, úgyhogy külön bejegyzést érdemel majd.

Most inkább arról akarok írni, hogy miért találtuk ki ezt a blogot, és hogy mi a cél vele, illetve miért lehet ez nagy segítség olyanoknak, akik fogyni szeretnének.

Az alapja az egésznek, hogy tisztázzuk, egészségesen fogyni, azaz zsírból fogyni!!!, és nem izomból sorvadni!!!, akkor lehet, ha normális kereteket fenntartva, megfelelő mennyiségű fehérjét fogyasztva, összességében kevesebb kalóriát viszünk be egy nap, mint amennyit elhasználunk. Ezt lehet kevesebb energia bevitellel, azaz kevesebb evéssel, és lehet több energia felhasználással, azaz sporttal, de a legjobb a kettő ötvözése természetesen. Azonban ezt sem szabad eszetlen módon, hiszen azzal pont az ellenkezőjét érjük el, mint, amit szeretnénk. Ezt, azaz a megfelelő energia mérleg elvét részletesen itt taglalom.

Ha már ezt megértettük, akkor jön az a probléma, hogy oké, de én nem akarok csirkén és salátán élni… érthető. Én, aki ebbe szinte belenőttem, hiszen már nagyon korán elkezdett foglalkoztatni a dolog, és mióta az eszemet tudom, vagy legalábbis mióta egybefüggő emlékeim vannak, állandóan figyeltem a táplálkozásomra, még mindig könnyebb dolgom van, mint azoknak, akiknek csak a korral jött el, hogy figyelniük kéne rá, mit esznek. Nagyon közeli környezetemben is vannak olyanok, akik míg 20 évesen bármit ehettek, egyáltalán nem látszott rajtuk, de így 30 felé különböző okokból kifolyólag (életmód változás, kevés mozgás, irodai munka, stb.  és az anyagcsere a kor előre haladtával amúgy is lelassul- ez is egy külön téma) már igenis oda kéne figyelniük. Szóval nekik még nehezebb átállni egy egészségesebb, tudatosabb életmódra, és legtöbbször tőlük hallható kifogásként, hogy nem képesek nyúltápon élni. És ez hosszútávon nem is kérdés…igazuk van.

Lehet különféle fogyókúrákba fogni, és lehet rövidtávú sikereket is elérni ezekkel, de a dolog buktatója még a nevében is benne van: ezek csak KÚRÁK, és az eredmény is csak időszakos. Mivel ezek olyan megkötésekkel járnak, amit csak időszakosan lehet betartani, amint visszatérünk a régi szokásainkhoz, étrendünkhöz, a súlyunk is visszatér. Hosszútávon az elért eredmény sokszor még rosszabb is , mint a fogyókúra előtt volt. (hopp!!…még egy külön téma)

Éppen ezért csak olyan módszer lehet tartós, amit képesek vagyunk életmódszerűen bevinni a mindennapokba, és egy életen át követni. Levetkőzni rossz szokásokat, és a helyükre jókat felvenni. Ez az “egy életen át követni”, egy esetben nem ijesztő kijelentés. Ha ez a szokás nem kerül külön erőfeszítésünkbe, azaz nem egy olyan lemondás, ami miatt nem érezzük jól magunkat, amiért megfeszülünk, hogy betartsuk. Minthogy például soha többet ne ehessünk édességet (- hahhh, vajon honnan ez a példa?:) ). Ezek ideig óráig működnek, de tuti, hogy előbb-utóbb nem fog menni, és megszegjük a szabályokat.

Hogy az új életmód egy életen át fenntartható legyen, rendelkeznie kell azokkal a tulajdonságokkal, amikért az előző életmódunkat is követtük, és szerettük, azaz hogy örömünket leljük bennük, és ne szenvedjünk tőle. Legyen ez akár az étkezés, vagy a  sport. (Megint külön téma lehet, hogy ki mit sportoljon, hogy ne két hetes mission legyen a szigeten futás, hanem megtaláld a magad sportját, amit azért csinálsz, mert szereted és kikapcsol, pozitív mellékhatásként meg ráadásul még formában is tart, és nem egy megint csak időszakosan fenntartható szenvedési folyamat. )

De maradjunk az étkezésnél, és mostmár konkrétan a Gasztrofitnesznél. Szóval az évek során felhalmozódott diétás tapasztalatainkkal felvértezve, szeretnénk veletek olyan recepteket megosztani, amik amellett, hogy tápanyagtartalmukat illetőleg megfelelnek a fitnesz életmódnak, diétázóknak, sportolóknak, gyúrósoknak, mellette még  finomak, és élvezhetőek is, éppúgy, mint a nem fitnesz gasztronómiában. Részemről inkább édességeket, sütiket, protein szeleteket, stb. várhattok – valószínű, ez a hosszú évek megvonása miatt van:). Bogi meg inkább a sós, főételes vonalat képviseli.

Az utolsó szó jogán még annyi, hogy a receptjeimmel kapcsolatos eddigi tapasztalatom, hogy míg ezelőtt ugyanennyi kalóriát vittem be naponta, főképp salátákból, zöldségekből, tonhalból, csirkemellből, és a szokásos tipikus diétás ételekből (lásd régi diéta témájú blogbejegyzéseim :) …), és soha nem ettem semmilyen pékárut, amiért pedig élek-halok, addig sokszor a falat kapartam olyan éhes voltam, és emiatt nagyon sokszor nem is tudtam betartani a magam által megszabott kalória limitet. Viszont mióta magamnak sütöm a kis szénhidrátmentes zsemléimet, és napi szinten eszem a receptjeim kísérleti darabjait , azóta sokszor még el sem érem a nap végére ezt a limitet, mert egyrészt sokkal jobban laktatnak, másrészt nincs állandó hiányérzetem az íz megvonások miatt, ami pszichológiailag nagyon sokat segít.

Szóval a követendő jó szokások a fogyás érdekében ,a régi rosszak helyett röviden és tömören:

– Helyes kalóriamérleg : azaz kevesebb kalóriabevitel, mint amennyit felhasználsz

– Jó tápanyag bevitel arány ( több fehérje, kevesebb felesleges szénhidrát)

– Fenntartható “diéta”, azaz élvezetes ételek

– Természetesen több mozgás;).. mi mást is mondhatna egy edző?:)

 

Ha bármelyik téma bővebben érdekel, amiket itt meglebegtettem, vagy ezeken kívül érdekelne más is a témában, írj nyugodtan:)

 

Üdv Nektek,

Andi ;)

Andi és a Gasztrofitnesz

 

kuktaandi3

Marosvölgyi Andi vagyok. Személyi edző, örökös diétázó.

Az első emlékeim a fogyókúráról kb. 14 éves koromra tehetőek, és ez az esemény anyukám hájas sütijéhez köthető… egész pontosan emlékszem, hogy ez volt az első, amit megvontam magamtól, mondván, én bizony mától fogyókúrázom. A hájas sütitől indulva már egész nagy távlatokat jártam be a fogyókúrák és diéták véres harcmezején, de a sok-sok próbálkozás haszna, hogy bár puttonyom telis-teli bölcs tapasztalatokkal, kiderült, hogy hiába a sok csodamódszer, a megoldás a lehető legegyszerűbb dolgokban rejlik.

Azt szokták mondani, hogy akkor fogysz, ha nem eszel. Ebben van igazság, de azért ez így kimondva nem igaz. Ezt hosszú lenne most itt taglalni, úgyhogy ígérem később visszatérek a témára. Mármint, hogy miért nem jó koplalni, és miért csapod be magad, ha örülsz, hogy a pár napos éhezés után kevesebbet mutat a mérleg. Az öröm átmeneti lesz…de ez tényleg egy hosszan boncolgatható témakör, úgyhogy külön bejegyzést érdemel majd.

Most inkább arról akarok írni, hogy miért találtuk ki ezt a blogot, és hogy mi a cél vele, illetve miért lehet ez nagy segítség olyanoknak, akik fogyni szeretnének.

Az alapja az egésznek, hogy tisztázzuk, egészségesen fogyni, azaz zsírból fogyni!!!, és nem izomból sorvadni!!!, akkor lehet, ha normális kereteket fenntartva, megfelelő mennyiségű fehérjét fogyasztva, összességében kevesebb kalóriát viszünk be egy nap, mint amennyit elhasználunk. Ezt lehet kevesebb energia bevitellel, azaz kevesebb evéssel, és lehet több energia felhasználással, azaz sporttal, de a legjobb a kettő ötvözése természetesen. Azonban ezt sem szabad eszetlen módon, hiszen azzal pont az ellenkezőjét érjük el, mint, amit szeretnénk. Ezt, azaz a megfelelő energia mérleg elvét részletesen itt taglalom.

Ha már ezt megértettük, akkor jön az a probléma, hogy oké, de én nem akarok csirkén és salátán élni… érthető. Én, aki ebbe szinte belenőttem, hiszen már nagyon korán elkezdett foglalkoztatni a dolog, és mióta az eszemet tudom, vagy legalábbis mióta egybefüggő emlékeim vannak, állandóan figyeltem a táplálkozásomra, még mindig könnyebb dolgom van, mint azoknak, akiknek csak a korral jött el, hogy figyelniük kéne rá, mit esznek. Nagyon közeli környezetemben is vannak olyanok, akik míg 20 évesen bármit ehettek, egyáltalán nem látszott rajtuk, de így 30 felé különböző okokból kifolyólag (életmód változás, kevés mozgás, irodai munka, stb.  és az anyagcsere a kor előre haladtával amúgy is lelassul- ez is egy külön téma) már igenis oda kéne figyelniük. Szóval nekik még nehezebb átállni egy egészségesebb, tudatosabb életmódra, és legtöbbször tőlük hallható kifogásként, hogy nem képesek nyúltápon élni. És ez hosszútávon nem is kérdés…igazuk van.

Lehet különféle fogyókúrákba fogni, és lehet rövidtávú sikereket is elérni ezekkel, de a dolog buktatója még a nevében is benne van: ezek csak KÚRÁK, és az eredmény is csak időszakos. Mivel ezek olyan megkötésekkel járnak, amit csak időszakosan lehet betartani, amint visszatérünk a régi szokásainkhoz, étrendünkhöz, a súlyunk is visszatér. Hosszútávon az elért eredmény sokszor még rosszabb is , mint a fogyókúra előtt volt. (hopp!!…még egy külön téma)

Éppen ezért csak olyan módszer lehet tartós, amit képesek vagyunk életmódszerűen bevinni a mindennapokba, és egy életen át követni. Levetkőzni rossz szokásokat, és a helyükre jókat felvenni. Ez az “egy életen át követni”, egy esetben nem ijesztő kijelentés. Ha ez a szokás nem kerül külön erőfeszítésünkbe, azaz nem egy olyan lemondás, ami miatt nem érezzük jól magunkat, amiért megfeszülünk, hogy betartsuk. Minthogy például soha többet ne ehessünk édességet (- hahhh, vajon honnan ez a példa?:) ). Ezek ideig óráig működnek, de tuti, hogy előbb-utóbb nem fog menni, és megszegjük a szabályokat.

Hogy az új életmód egy életen át fenntartható legyen, rendelkeznie kell azokkal a tulajdonságokkal, amikért az előző életmódunkat is követtük, és szerettük, azaz hogy örömünket leljük bennük, és ne szenvedjünk tőle. Legyen ez akár az étkezés, vagy a  sport. (Megint külön téma lehet, hogy ki mit sportoljon, hogy ne két hetes mission legyen a szigeten futás, hanem megtaláld a magad sportját, amit azért csinálsz, mert szereted és kikapcsol, pozitív mellékhatásként meg ráadásul még formában is tart, és nem egy megint csak időszakosan fenntartható szenvedési folyamat. )

De maradjunk az étkezésnél, és mostmár konkrétan a Gasztrofitnesznél. Szóval az évek során felhalmozódott diétás tapasztalatainkkal felvértezve, szeretnénk veletek olyan recepteket megosztani, amik amellett, hogy tápanyagtartalmukat illetőleg megfelelnek a fitnesz életmódnak, diétázóknak, sportolóknak, gyúrósoknak, mellette még  finomak, és élvezhetőek is, éppúgy, mint a nem fitnesz gasztronómiában. Részemről inkább édességeket, sütiket, protein szeleteket, stb. várhattok – valószínű, ez a hosszú évek megvonása miatt van:). Bogi meg inkább a sós, főételes vonalat képviseli.

Az utolsó szó jogán még annyi, hogy a receptjeimmel kapcsolatos eddigi tapasztalatom, hogy míg ezelőtt ugyanennyi kalóriát vittem be naponta, főképp salátákból, zöldségekből, tonhalból, csirkemellből, és a szokásos tipikus diétás ételekből (lásd régi diéta témájú blogbejegyzéseim:)…), és soha nem ettem semmilyen pékárut, amiért pedig élek-halok, addig sokszor a falat kapartam olyan éhes voltam, és emiatt nagyon sokszor nem is tudtam betartani a magam által megszabott kalória limitet. Viszont mióta magamnak sütöm a kis szénhidrátmentes zsemléimet, és napi szinten eszem a receptjeim kísérleti darabjait , azóta sokszor még el sem érem a nap végére ezt a limitet, mert egyrészt sokkal jobban laktatnak, másrészt nincs állandó hiányérzetem az íz megvonások miatt, ami pszichológiailag nagyon sokat segít.

Szóval a követendő jó szokások a fogyás érdekében ,a régi rosszak helyett röviden és tömören:

– Helyes kalóriamérleg : azaz kevesebb kalóriabevitel, mint amennyit felhasználsz

– Jó tápanyag bevitel arány ( több fehérje, kevesebb felesleges szénhidrát)

– Fenntartható “diéta”, azaz élvezetes ételek

– Természetesen több mozgás;).. mi mást is mondhatna egy edző?:)

 

Ha bármelyik téma bővebben érdekel, amiket itt meglebegtettem, vagy ezeken kívül érdekelne más is a témában, írj nyugodtan:)

 

Üdv Nektek,

Andi 😉

 

 

 

Rólunk

 

kuktaandi3      bogikukta2

 

 

Bogi a Lánchídrádióban beszélt a gyermekkori elhízásról...hallgassátok!

 

Hogyan kezdjük el - avagy a későn kaptam észbe....és nyakamon a nyaralás

Érdekes állatfaj az ember! Pályafutásom során sokat gondolkodtam azon, miért van az, hogy nőtestvéreim (de akár a férfiak is), rendszerint június elsején kapnak észbe, hogy hoppá, lassan nyaralás, de nem hogy rajtuk vannak a tavalyi hurik, hanem még szaporodtak is unalmas téli estéken (mármint a hurik, nem ők). Pedig elvileg minden áldott este beállnak a zuhany alá, akár még tükörbe is néznek, tehát akárhogy is nézem, fel kéne tűnjön nekik, hogy valami nem kerek (vagy túlságosan is az…). Józan ésszel átgondolva, egy formás, feszes test, nem a külvilág miatt lenne fontos, hanem saját magunk miatt elsősorban (az emberről, aki esetleg mellettünk fekszik / kel egy életen át, már nem is beszélve…). De ennyit a rizsáról, és a kérdőjelekről a fejem fölött. Ha már így esett,hogy te is az a típus vagy, aki nyár elején kezd el a formaidőzítésen gondokodni, akkor had segítsek azzal,hogy így április közepén adok néhány s.o.s tippet. Nem ígérek csodákat, nem adok a jegyzetemnek hangzatos címeket. Már többször kifejtettem,hogy nincsenek csodamódszerek. Az eredmény, csak kőkemény melóval jön, így ha megvetted bármelyik női magazint (vagy az összeset), mely 1-2 hetes szuperdiátákat,és napi 15 percnyi tornagyakorlatnak nevezett lábemelgetéseket ajánl annak érdekében, hogy Victoria Secret modelleket lealázó tested legyen…akkor ezeket DOBD KI!!! Agymosás, és csak hátráltat…
Ha eddig is mozogtál, és többé-kevésbé az étrendedre is odafigyeltél, akkor könnyebb a dolgod, és nem ördöngősség elérni az áhított alakot (persze a realitás talaján maradva…). Ha soha semmit nem mozogtál, és esténként azon győzködöd magad, hogy nem is vagy kövér, hanem a többi nő túl sovány, és különben sem fontos a külső (de azért az említett magazinokat, az említett cikkek miatt megvetted…), akkor ideje döntést hozni. Mondhatod azt,hogy jaj,már úgyis mindegy, és megvárod a következő hétfőt, szeptembert, januárt stb-t az életmódváltással, vagy választhatod azt az utat,hogy bár nyárig valóban nem leszel címlaplány ( és utána sem,de nem is ez a cél….), mindeképpen sokkal jobban fogsz kinézni (és jobban fogod érezni magad), mint jelen állapotodban. Nem megéri?!
Tehát MA kezdj neki!
A kulcsszó most is: ÉLETMÓDVÁLTÁS. Ne a nyár miatt kezdd el. MAGAD MIATT!!
Lássuk pontokba szedve:
1. MOZGÁS!
Ha csak az étrendeden változtatsz, fogyni akkor is fogsz. A testmozgás, az egyéb jól ismert hatásai miatt fontos, és ki ne szeretné , ha a zsírréteg alól egy erős,feszes test kerülne elő, ami nem csak esztétikus, de kiszolgál a hétköznapokban….
Mi legyen a mozgásforma? Erről oldalakat lehetne írni (és fogok is), első körben annyit mondok, hogy az, amit szeretsz! Semmi értelme olyasmit magadra erőltetni, amit aztán 1-2 alkalom után feladsz (futás, vagy túlkoreografált aerobic órák ráérős cicababákkal). Én személy szerint az edzőtermi edzésben hiszek. Változatos, személyre szabható, és a közhiedelemmel ellentétben nem unalmas (kedvenc zenéd az MP3-on , be a fülbe, valami pörgős edzésterv…és látványos eredmény…).
Persze a célod is befolyásolja azt, hogy mit sportolj, bár azért itt összemosódnak a határok (furcsán hangzik, de egy tömegnövelő edzésterv tökéletesen alkalmas akkor is, ha fogyni akarsz….).Itt kiemelném a zsírégetésről szóló örökbecsű jegyzetemet :). Ami biztos, ha fogyni akarsz, nagy ívben kerüld el a zsírégető és has/ láb/ popsi álnéven futó szakmaiatlan bohóckodásokat (ezt is kifejtem hamarosan), zsírt nem a mozgással fogsz égetni (bárki bármit mondd), a fogyás kulcsa a megfelelő táplálkozás. Utoljára mondom: a testedet fedő zsírrétegnek “semmi” köze sincs a sporthoz…(legalábbis nem úgy, ahogy azt gondolod elsőre…).
A hangsúly a rendszerességen van. Minimum heti 3×1 óra, de a legjobb minden nap mozogni valamit (még ha csak egy 20 percet is…). Az izmoknak folyamatos ingerre van szüksége ahhoz, hogy fejlődjenek, és minél magasabb az izomtömeged, annál több kalóriát égetsz el nyugalmi állapotban is…jó üzlet igaz?!
2. Egyél kevesebbet!
Alapszabály: fogyni akkor fogsz, ha kevesebb kalóriát viszel be a nap folyamán, mint amennyit elégetsz. Ezt is kifejtettem már a többi jegyzetemben. Nincs csodamódszer, csodadiéta, ÉLETMÓD van. A testednek rengeteg tápanyagra van szüksége, éhezéssel elérheted hogy vékony legyél, de meg is csúnyulsz…
Az emberek nem veszik komolyan, hogy amit megesznek, az beépül a szervezetükbe, és bizony rengeteg élelmiszernek mondott borzadvány, bizony MÉREG. Lehet legyinteni, hogy ugyan valamiben meg kell halni, csak nem mindegy, hogy egyrészt milyen kínok között halunk meg, illetve halálunkig milyen a közérzetünk ( Kegyetlenül hangzik? Az is.).
Ha pedig sportolsz, ez fokozottan igaz: testednek megannyi hasznos kis építőkockára van szüksége ahhoz, hogy elérd az áhított fizikumot. Mindig ledöbbenek, amikor emberek (főleg férfiak), elégedetten simogatják a nagy pocakjukat, és valósággal kérkednek azzal hogy mennyi vackot lapátolnak magukba nap, mint nap. Arról általában már nem beszélnek ilyen fennhangon, hogy ez milyen tünetekkel jár…
Egy apró “trükk” van, amivel így last minute-ben fel tudjuk gyorsítani az alakformálást, ez pedig a felszívódó szénhidrát csökkentése. Vacsora helyett igyunk egy nagy adag fehérjeturmixot, vagy együnk valamilyen sovány húst, halat szénhidrát csökkentett tésztával (Norbi termékek).
3. Zsírégetőt szedjek?
NEM!!!! 🙂 Ezt akár hagyhatnám ennyiben is, mert kinek hiszed el, ha nem nekem?!
A mai komplex zsírégetők igen tudományosan előállított táplálék kiegészítők. De NEM csodaszerek. Ha lenne hatákony zsírégető, akkor nem lenne kövér ember. Hiszen futótűzként terjedne el a hír, hogy ettől, vagy attól a tablettától hetek alatt leég a zsír. Már a név is megtévesztő, azt sugallja, mint a mosogatószer a zsírt az edényről, úgy tisztítja meg a tabletta a testet a párnácskáktól. Hát sajnos nem. Ezek a tabletták igen bonyolult biokémiai folyamatok mellett járulhatnak hozzá a soványabb testtömeg eléréséhez, általában az alapanyagcserére hatva (termogenezis útján) és csak nagyon kevés embernél működnek. A diétát és a mozgást egy tabletta sem váltja ki. Maximum arra jók, ha valaki hosszú idő óta diétázik , és edz, és kicsit megrekedt a fejlődése, ezzel valamelyest megpörgetheti az anyagcseréjét (de nem, neki sem a zsírt égeti le….).
Egy átlag embernek tökéletesen elég egy nagyon jó minőségű multivitamin (télen extra C vitaminnal kiegészítve), és egy szintén nagyon jó minőségű protein por.
by BOGI – 2012-04-25

HARDCORE diéta 3. nap- Zsírégető zóna VS. Intervall kardió edzés

Mivel tesómnak is van némi leadni-valója, beáldoztam magam és elhatároztuk, hogy hétfő-szerda-pénteken bejárunk reggel 7.00-re! edzeni….. hősök!!!! vagyunk…
Úgyhogy ma kaja nélkül, szimplán kávéval sikerült edzenem, ami azért jó, mert még nem töltöttem a kis szénhidrát raktárjaimba, így hamarabb kezdtem zsírt hasznosítani, elvileg… ha minden jól állt, a csillagok, meg a hold is…:)
Ezt most azért írtam, mert hétvégén frissítettem emlékeim, és utána olvastam, vajon hogy is kéne úgy kardiózni, hogy az a lehető leghatásosabb legyen. Mert ugye, közismert mendemonda, hogy a zsírt csak 40 perc mozgás után kezded égetni, tehát elvileg, ha elkezded nyúzni magad a futópadon, pont mire befejeznéd, kezdené csak el a szervezeted a zsírraktáradat is igénybe venni az energianyeréshez. Először ugyanis a szénhidrát tartalékaidat üríti le, ami az izmaidban és a májadban raktározódik, és csak, amikor ezeket már nagyjából felhasználta, akkor nyúl a zsírhoz IS!
Tehát úgy döntöttem, először súlyzózással kezdek, ezzel megcsappantom a CH-jaimat (anaerob, azaz rövidebb ideig tartó, de nagyobb erőkifejtéshez, ezt használ a szervezet), és majd a végén kezdek csak futni, így ehhez lehetőleg már a zsírsejtjeim is kelleni fognak. Viszont itt is tutira akartam menni, és inkább a rövidebb ideig tartó intervall programot választottam. Ez annyit tesz, hogy nem egyenletes intenzitással futod végig a 30-40 percet, és bízol benne, hogy eközben már zsírt égetsz, hanem változó intenzitással futva, föl-le pumpálva a pulzusod, sokkal nagyobb sokkot adsz a szervezetednek, amire az úgy reagál, hogy még edzés után is magasabb hatásfokon működik, és több energiát felhasználva próbálja visszaállítani a normális működést, és előre felkészíteni a szervezeted egy következő ilyen sokkra is. Ennek eredménye, hogy nagyobb a kalória felhasználás még az edzést követő időszakban is, így lényegében többet érsz vele, mint egy dupla annyi időt igénylő, lassabb és egyenletesebb futással, zsírégető zónában megtéve. …és még hamarabb végzel is:)
Most fedeztem fel a futógépünkön ezt a beállított programot (általában minden gépen van szerintem…), így elvileg nem is nekem kellett volna állítgatnom kézzel. Csakhogy miután beállítottam minden adatom, a magasságom is, voltak olyan szakaszok, amikor 15km/órával kellett volna szednem a virgácsaim 4%os lejtőn, ami nem túl hosszúra nyúlt alsó végtagjaimnak bevehetetlen volt, így majdnem felkenődtem a hátam mögött lévő falra… szóval manuálisan kénytelen voltam beavatkozni, és kicsit enyhíteni a görbén. Végül a 20 perc után úgy szálltam le a gépről, mint máskor 2 szigetkör után… kétség nem fér hozzá, nyilvánvalóan hatásosabb, mint 40 vagy akár 60 percet lötyögni kényelmesen, úgyhogy ezentúl így csinálom majd:)
A kávén továbbra is kattogok….. még csak fél 2, de már ittam 3at:(
Hát most nem vagyok egy jellem…ahogy Bogi mondaná..
by ANDI – 2012-08-13
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!