Gasztrofitnesz in the ROOM

INGYENES ELŐADÁS! Feketén-fehéren az elbaltázott diétákról...

 …avagy INGYENES INTERAKTÍV ELŐADÁS A TÁPLÁLKOZÁSRÓL  Budapest egyetlen lakás-fitneszében, a ROOM-ban!

 

c322e970f5d6a125746f872e96444ee9

 

Napjainkban ömlik ránk a sok jó tanács, és bomba biztos diétatipp a médiából. Ilyenkor fergeteges elánnal vetjük bele magunkat az egyikbe, erősen bízva benne, hogy na, most aztán megváltjuk a világot, és két hét múlva már Gisele Bündchenként riszálunk majd a tükör előtt (vagy a 300-ból Gerard Butler testével feszítünk az edzőteremben), kezünkbe akad egy újabb magazin, ami meg homlokegyenest mást ír… ki érti ezt? Nem csoda, hogy senki, hiszen sajnos az egészséges táplálkozás még nem érettségi-tétel. Az óriási hatásvadász információ áradatból pedig ember legyen a talpán (vagy dietetikus), aki kiszűrni a valós állításokat. Pedig nem olyan nagy varázslat a helyes étkezés, ha az alapokat értjük meg… és többet senki fia át nem ver minket a csoki, fagyi vagy párizsi diétával. Hát akkor öntsünk tiszta vizet a pohárba!

 

f93d0ce041a1daeb057ebf91310d70f1

 

GYERE EL,

ha szeretnél változtatni az életmódodon, és végre megérteni a diétás/vagy egészséges táplálkozás alapjait

ha rengeteg időt öltél már az edzésbe , de az eredmény elmarad a lelkesedésedtől (és gyanúd van rá, hogy az étkezésedben van a hiba)

ha érdekel a táplálék kiegészítés (vitaminok, ásványi anyagok,fehérje készítmények, stb.), de kevés az információd, vagy esetleg tartasz tőlük

ha biztos tippeket szeretnél a fogyókúrádhoz

ha épp az ellenkezőjét szeretnéd, nagyobb izomtömeget, sportosabb testalkatot

ha tele vagy kérdéssel, és végre feltennéd őket valakinek, aki a tények kozmetikázása nélkül válaszol

és ha kíváncsi, milyen egy lakás-fitnesz légköre, miért más, mint egy edzőterem

és szívesen kóstolnál LowCarb-LowFat- HighProtein finomságainkból, amit innen, blogunk, a Gasztrofitnesz repertoárjából állítunk majd össze:)

 

Ha érdekel, az előadás jelentkezz be Facebook oldalunkon

a neved, telefonszámod, és az időpont megjelölésével, amin részt szeretnél venni!

 

IDŐPONTOK:

2013. november 8., péntek 18:00

2013. november 15., péntek 18:00

Challenge-program

challenge7

Bogi és a Gasztrofitnesz

bogikukta2

Az én gasztro életem tulajdonképpen onnantól kezdve datálódik, hogy meg tudtam közelíteni a konyhaszekrényben az edényeket, tehát kb 1 éves koromtól. Már akkor nagyon vonzott a csörömpölő edények hangja, a fakanalak, tepsik világa. Persze ez nagyjából minden pelenkást érdekel, de engem maga az ételkészítés folyamata is lekötött, emlékeim szerint folyton láb alatt voltam a konyhában, vagy anyukám, vagy nagymamám mellett, és nagyon izgatta a fantáziámat, hogyan lesz a nyersanyagokból étel.

 Később, sportolóként az étel, mint „üzemanyag” vált az életemben kulcskérdéssé, ahol az ízek, és a forma kevéssé voltak döntő tényezők a táplálkozásomban. Bár már kiskamaszként is rengeteget tettem-vettem a konyhában, munkám gyümölcsét leginkább a családom élvezte, én aszkéta módjára mondtam le a kulináris élvezetekről, és csak a sütés-főzés öröme maradt. Sportolóként bizony nagyon oda kellett figyelni, hogy mit eszem, mert azt már akkor is tudtam, hogy a sikereim egy része a táplálkozásomon múlik.

Hosszú évekig csak párhuzamosan haladt egymás mellett a hobbim, és a hivatásom, az az a főzés, és a sport. Ez alatt az évek alatt megszerzett tapasztalat és tudás, csak később egyesült. Személyi edzőként kezdtem el azt kutatni, hogyan lehet kitörni az egysíkú, sportolói táplálkozásból, hogyan lehet a megfelelő mikro- és makronutriens arányokat megtartva jól lenni és jól enni.

Ínyenc vagyok, a legrosszabb fajtából. Polcomon profi szakácskönyvek,  gasztronómiai szaklapok  sokasága található, kívülről vágom a világ vezető séfjeinek a nevét, a legjobb éttermeket a világban, a bor iránti rajongásomról nem is beszélve. Viszont személyi edzőként vigyáznom kell arra, hogyan mutatok példát. Így pattant ki a fejemből a gasztrofitnesz gondolata. Mert az egészséges életmód nem a natúr csirkemellnél kezdődik, és nem is ott ér véget. Ha az ember ismeri a megfelelő konyhai technológiákat, ismeri az alapanyagokat, akkor elérhető minden ember vágyálma: úgy fogyni, vagy súlyt tartani, hogy éjszakánként nem arra ébred, hogy a párnáját egy hatalmas libacombnak gondolva szorongatja, és a finom falatok sem minősülnek csalásnak. Mi, a ROOM gasztrofitnesz „tagozatának” élharcosai azon vagyunk, hogy jobbnál jobb ötletekkel szolgáljunk azoknak, akik az életmódváltás nem is annyira rögös útjára léptek, és ne csak edzőként, hanem „háziasszonyként” is tudjunk útmutatást adni. Csatlakozz te is!

Extra Low Carb Brownie :)

low carb Brownie

 

Beismerem… még egy tűzben edzett diétázó is nagyokat nyel a desszert pult előtt, mikor kikéri a kisadag szójatejes latte-jét a Mekborzasztó gyorsétterem kávézójában, és lesütött szemmel botorkál fel az edzőterembe ( a munkahelyére), ahol aztán elégedetten konstatálja, hogy legalább nem kétszer annyit kell edzenie aznap, egy borzasztó jó brownie miatt…. igen, ilyenekkel szoktam nyugtatni magam… néha bejön, és leáll a savtermelésem anélkül, hogy egész nap a brownie-n járna az eszem.

De most már tudok egy alakbarát alternatívát rá, és mivel ezt nekem kell megcsinálnom, legalább még az is eléget némi energiát:) Elképesztő praktikus vagyok:)

 

Hozzávalók:

40 g szójafehérje izolátum (vagy bármilyen más fehérjepor)

25 g kókuszliszt

450 g cukkini

5 db tojásfehérje

3 ek  zsírszegény kakaópor

1 tk sütőpor

édesítő

 

Elkészítés:

A cukkinit megpucolom, pürésítem, aztán egy konyharuhában kifacsarom a levét. A péphez adom a szárazanyagokat, és 1 tojásfehérjét. A többi fehérjét felverem, és óvatosan keverem bele a tésztába. Aztán tepsibe öntöm, és 180 fokon sütöm, kb 20 percig, vagy amíg a villát beleszúrva nem marad ragacsos.

 

1 szelet tápanyagtartalma ( ha 10 szeletre osztom):

Kcal: 60

F: 7,6 g

Ch: 2,3 g

Zs: 1,8 g

 

Andi aláírás

Ezentúl itt találod a legújabbak receptjeimet : https://lowcarblab.cafeblog.hu/

 

A biztos fogyókúra receptje

7388786858395582_9GeCa19U_c

Marosvölgyi Andi vagyok. Személyi edző, örökös diétázó.

Az első emlékeim a fogyókúráról kb. 14 éves koromra tehetőek, és ez az esemény anyukám hájas sütijéhez köthető… egész pontosan emlékszem, hogy ez volt az első, amit megvontam magamtól, mondván, én bizony mától fogyókúrázom. A hájas sütitől indulva már egész nagy távlatokat jártam be a fogyókúrák és diéták véres harcmezején, de a sok-sok próbálkozás haszna, hogy bár puttonyom telis-teli bölcs tapasztalatokkal, kiderült, hogy hiába a sok csodamódszer, a megoldás a lehető legegyszerűbb dolgokban rejlik.

Azt szokták mondani, hogy akkor fogysz, ha nem eszel. Ebben van igazság, de azért ez így kimondva nem igaz. Ezt hosszú lenne most itt taglalni, úgyhogy ígérem később visszatérek a témára. Mármint, hogy miért nem jó koplalni, és miért csapod be magad, ha örülsz, hogy a pár napos éhezés után kevesebbet mutat a mérleg. Az öröm átmeneti lesz…de ez tényleg egy hosszan boncolgatható témakör, úgyhogy külön bejegyzést érdemel majd.

Most inkább arról akarok írni, hogy miért találtuk ki ezt a blogot, és hogy mi a cél vele, illetve miért lehet ez nagy segítség olyanoknak, akik fogyni szeretnének.

Az alapja az egésznek, hogy tisztázzuk, egészségesen fogyni, azaz zsírból fogyni!!!, és nem izomból sorvadni!!!, akkor lehet, ha normális kereteket fenntartva, megfelelő mennyiségű fehérjét fogyasztva, összességében kevesebb kalóriát viszünk be egy nap, mint amennyit elhasználunk. Ezt lehet kevesebb energia bevitellel, azaz kevesebb evéssel, és lehet több energia felhasználással, azaz sporttal, de a legjobb a kettő ötvözése természetesen. Azonban ezt sem szabad eszetlen módon, hiszen azzal pont az ellenkezőjét érjük el, mint, amit szeretnénk. Ezt, azaz a megfelelő energia mérleg elvét részletesen itt taglalom.

Ha már ezt megértettük, akkor jön az a probléma, hogy oké, de én nem akarok csirkén és salátán élni… érthető. Én, aki ebbe szinte belenőttem, hiszen már nagyon korán elkezdett foglalkoztatni a dolog, és mióta az eszemet tudom, vagy legalábbis mióta egybefüggő emlékeim vannak, állandóan figyeltem a táplálkozásomra, még mindig könnyebb dolgom van, mint azoknak, akiknek csak a korral jött el, hogy figyelniük kéne rá, mit esznek. Nagyon közeli környezetemben is vannak olyanok, akik míg 20 évesen bármit ehettek, egyáltalán nem látszott rajtuk, de így 30 felé különböző okokból kifolyólag (életmód változás, kevés mozgás, irodai munka, stb.  és az anyagcsere a kor előre haladtával amúgy is lelassul- ez is egy külön téma) már igenis oda kéne figyelniük. Szóval nekik még nehezebb átállni egy egészségesebb, tudatosabb életmódra, és legtöbbször tőlük hallható kifogásként, hogy nem képesek nyúltápon élni. És ez hosszútávon nem is kérdés…igazuk van.

Lehet különféle fogyókúrákba fogni, és lehet rövidtávú sikereket is elérni ezekkel, de a dolog buktatója még a nevében is benne van: ezek csak KÚRÁK, és az eredmény is csak időszakos. Mivel ezek olyan megkötésekkel járnak, amit csak időszakosan lehet betartani, amint visszatérünk a régi szokásainkhoz, étrendünkhöz, a súlyunk is visszatér. Hosszútávon az elért eredmény sokszor még rosszabb is , mint a fogyókúra előtt volt. (hopp!!…még egy külön téma)

Éppen ezért csak olyan módszer lehet tartós, amit képesek vagyunk életmódszerűen bevinni a mindennapokba, és egy életen át követni. Levetkőzni rossz szokásokat, és a helyükre jókat felvenni. Ez az “egy életen át követni”, egy esetben nem ijesztő kijelentés. Ha ez a szokás nem kerül külön erőfeszítésünkbe, azaz nem egy olyan lemondás, ami miatt nem érezzük jól magunkat, amiért megfeszülünk, hogy betartsuk. Minthogy például soha többet ne ehessünk édességet (- hahhh, vajon honnan ez a példa?:) ). Ezek ideig óráig működnek, de tuti, hogy előbb-utóbb nem fog menni, és megszegjük a szabályokat.

Hogy az új életmód egy életen át fenntartható legyen, rendelkeznie kell azokkal a tulajdonságokkal, amikért az előző életmódunkat is követtük, és szerettük, azaz hogy örömünket leljük bennük, és ne szenvedjünk tőle. Legyen ez akár az étkezés, vagy a  sport. (Megint külön téma lehet, hogy ki mit sportoljon, hogy ne két hetes mission legyen a szigeten futás, hanem megtaláld a magad sportját, amit azért csinálsz, mert szereted és kikapcsol, pozitív mellékhatásként meg ráadásul még formában is tart, és nem egy megint csak időszakosan fenntartható szenvedési folyamat. )

De maradjunk az étkezésnél, és mostmár konkrétan a Gasztrofitnesznél. Szóval az évek során felhalmozódott diétás tapasztalatainkkal felvértezve, szeretnénk veletek olyan recepteket megosztani, amik amellett, hogy tápanyagtartalmukat illetőleg megfelelnek a fitnesz életmódnak, diétázóknak, sportolóknak, gyúrósoknak, mellette még  finomak, és élvezhetőek is, éppúgy, mint a nem fitnesz gasztronómiában. Részemről inkább édességeket, sütiket, protein szeleteket, stb. várhattok – valószínű, ez a hosszú évek megvonása miatt van:). Bogi meg inkább a sós, főételes vonalat képviseli.

Az utolsó szó jogán még annyi, hogy a receptjeimmel kapcsolatos eddigi tapasztalatom, hogy míg ezelőtt ugyanennyi kalóriát vittem be naponta, főképp salátákból, zöldségekből, tonhalból, csirkemellből, és a szokásos tipikus diétás ételekből (lásd régi diéta témájú blogbejegyzéseim :) …), és soha nem ettem semmilyen pékárut, amiért pedig élek-halok, addig sokszor a falat kapartam olyan éhes voltam, és emiatt nagyon sokszor nem is tudtam betartani a magam által megszabott kalória limitet. Viszont mióta magamnak sütöm a kis szénhidrátmentes zsemléimet, és napi szinten eszem a receptjeim kísérleti darabjait , azóta sokszor még el sem érem a nap végére ezt a limitet, mert egyrészt sokkal jobban laktatnak, másrészt nincs állandó hiányérzetem az íz megvonások miatt, ami pszichológiailag nagyon sokat segít.

Szóval a követendő jó szokások a fogyás érdekében ,a régi rosszak helyett röviden és tömören:

– Helyes kalóriamérleg : azaz kevesebb kalóriabevitel, mint amennyit felhasználsz

– Jó tápanyag bevitel arány ( több fehérje, kevesebb felesleges szénhidrát)

– Fenntartható “diéta”, azaz élvezetes ételek

– Természetesen több mozgás;).. mi mást is mondhatna egy edző?:)

 

Ha bármelyik téma bővebben érdekel, amiket itt meglebegtettem, vagy ezeken kívül érdekelne más is a témában, írj nyugodtan:)

 

Üdv Nektek,

Andi ;)

Andi és a Gasztrofitnesz

 

kuktaandi3

Marosvölgyi Andi vagyok. Személyi edző, örökös diétázó.

Az első emlékeim a fogyókúráról kb. 14 éves koromra tehetőek, és ez az esemény anyukám hájas sütijéhez köthető… egész pontosan emlékszem, hogy ez volt az első, amit megvontam magamtól, mondván, én bizony mától fogyókúrázom. A hájas sütitől indulva már egész nagy távlatokat jártam be a fogyókúrák és diéták véres harcmezején, de a sok-sok próbálkozás haszna, hogy bár puttonyom telis-teli bölcs tapasztalatokkal, kiderült, hogy hiába a sok csodamódszer, a megoldás a lehető legegyszerűbb dolgokban rejlik.

Azt szokták mondani, hogy akkor fogysz, ha nem eszel. Ebben van igazság, de azért ez így kimondva nem igaz. Ezt hosszú lenne most itt taglalni, úgyhogy ígérem később visszatérek a témára. Mármint, hogy miért nem jó koplalni, és miért csapod be magad, ha örülsz, hogy a pár napos éhezés után kevesebbet mutat a mérleg. Az öröm átmeneti lesz…de ez tényleg egy hosszan boncolgatható témakör, úgyhogy külön bejegyzést érdemel majd.

Most inkább arról akarok írni, hogy miért találtuk ki ezt a blogot, és hogy mi a cél vele, illetve miért lehet ez nagy segítség olyanoknak, akik fogyni szeretnének.

Az alapja az egésznek, hogy tisztázzuk, egészségesen fogyni, azaz zsírból fogyni!!!, és nem izomból sorvadni!!!, akkor lehet, ha normális kereteket fenntartva, megfelelő mennyiségű fehérjét fogyasztva, összességében kevesebb kalóriát viszünk be egy nap, mint amennyit elhasználunk. Ezt lehet kevesebb energia bevitellel, azaz kevesebb evéssel, és lehet több energia felhasználással, azaz sporttal, de a legjobb a kettő ötvözése természetesen. Azonban ezt sem szabad eszetlen módon, hiszen azzal pont az ellenkezőjét érjük el, mint, amit szeretnénk. Ezt, azaz a megfelelő energia mérleg elvét részletesen itt taglalom.

Ha már ezt megértettük, akkor jön az a probléma, hogy oké, de én nem akarok csirkén és salátán élni… érthető. Én, aki ebbe szinte belenőttem, hiszen már nagyon korán elkezdett foglalkoztatni a dolog, és mióta az eszemet tudom, vagy legalábbis mióta egybefüggő emlékeim vannak, állandóan figyeltem a táplálkozásomra, még mindig könnyebb dolgom van, mint azoknak, akiknek csak a korral jött el, hogy figyelniük kéne rá, mit esznek. Nagyon közeli környezetemben is vannak olyanok, akik míg 20 évesen bármit ehettek, egyáltalán nem látszott rajtuk, de így 30 felé különböző okokból kifolyólag (életmód változás, kevés mozgás, irodai munka, stb.  és az anyagcsere a kor előre haladtával amúgy is lelassul- ez is egy külön téma) már igenis oda kéne figyelniük. Szóval nekik még nehezebb átállni egy egészségesebb, tudatosabb életmódra, és legtöbbször tőlük hallható kifogásként, hogy nem képesek nyúltápon élni. És ez hosszútávon nem is kérdés…igazuk van.

Lehet különféle fogyókúrákba fogni, és lehet rövidtávú sikereket is elérni ezekkel, de a dolog buktatója még a nevében is benne van: ezek csak KÚRÁK, és az eredmény is csak időszakos. Mivel ezek olyan megkötésekkel járnak, amit csak időszakosan lehet betartani, amint visszatérünk a régi szokásainkhoz, étrendünkhöz, a súlyunk is visszatér. Hosszútávon az elért eredmény sokszor még rosszabb is , mint a fogyókúra előtt volt. (hopp!!…még egy külön téma)

Éppen ezért csak olyan módszer lehet tartós, amit képesek vagyunk életmódszerűen bevinni a mindennapokba, és egy életen át követni. Levetkőzni rossz szokásokat, és a helyükre jókat felvenni. Ez az “egy életen át követni”, egy esetben nem ijesztő kijelentés. Ha ez a szokás nem kerül külön erőfeszítésünkbe, azaz nem egy olyan lemondás, ami miatt nem érezzük jól magunkat, amiért megfeszülünk, hogy betartsuk. Minthogy például soha többet ne ehessünk édességet (- hahhh, vajon honnan ez a példa?:) ). Ezek ideig óráig működnek, de tuti, hogy előbb-utóbb nem fog menni, és megszegjük a szabályokat.

Hogy az új életmód egy életen át fenntartható legyen, rendelkeznie kell azokkal a tulajdonságokkal, amikért az előző életmódunkat is követtük, és szerettük, azaz hogy örömünket leljük bennük, és ne szenvedjünk tőle. Legyen ez akár az étkezés, vagy a  sport. (Megint külön téma lehet, hogy ki mit sportoljon, hogy ne két hetes mission legyen a szigeten futás, hanem megtaláld a magad sportját, amit azért csinálsz, mert szereted és kikapcsol, pozitív mellékhatásként meg ráadásul még formában is tart, és nem egy megint csak időszakosan fenntartható szenvedési folyamat. )

De maradjunk az étkezésnél, és mostmár konkrétan a Gasztrofitnesznél. Szóval az évek során felhalmozódott diétás tapasztalatainkkal felvértezve, szeretnénk veletek olyan recepteket megosztani, amik amellett, hogy tápanyagtartalmukat illetőleg megfelelnek a fitnesz életmódnak, diétázóknak, sportolóknak, gyúrósoknak, mellette még  finomak, és élvezhetőek is, éppúgy, mint a nem fitnesz gasztronómiában. Részemről inkább édességeket, sütiket, protein szeleteket, stb. várhattok – valószínű, ez a hosszú évek megvonása miatt van:). Bogi meg inkább a sós, főételes vonalat képviseli.

Az utolsó szó jogán még annyi, hogy a receptjeimmel kapcsolatos eddigi tapasztalatom, hogy míg ezelőtt ugyanennyi kalóriát vittem be naponta, főképp salátákból, zöldségekből, tonhalból, csirkemellből, és a szokásos tipikus diétás ételekből (lásd régi diéta témájú blogbejegyzéseim:)…), és soha nem ettem semmilyen pékárut, amiért pedig élek-halok, addig sokszor a falat kapartam olyan éhes voltam, és emiatt nagyon sokszor nem is tudtam betartani a magam által megszabott kalória limitet. Viszont mióta magamnak sütöm a kis szénhidrátmentes zsemléimet, és napi szinten eszem a receptjeim kísérleti darabjait , azóta sokszor még el sem érem a nap végére ezt a limitet, mert egyrészt sokkal jobban laktatnak, másrészt nincs állandó hiányérzetem az íz megvonások miatt, ami pszichológiailag nagyon sokat segít.

Szóval a követendő jó szokások a fogyás érdekében ,a régi rosszak helyett röviden és tömören:

– Helyes kalóriamérleg : azaz kevesebb kalóriabevitel, mint amennyit felhasználsz

– Jó tápanyag bevitel arány ( több fehérje, kevesebb felesleges szénhidrát)

– Fenntartható “diéta”, azaz élvezetes ételek

– Természetesen több mozgás;).. mi mást is mondhatna egy edző?:)

 

Ha bármelyik téma bővebben érdekel, amiket itt meglebegtettem, vagy ezeken kívül érdekelne más is a témában, írj nyugodtan:)

 

Üdv Nektek,

Andi 😉

 

 

 

Rólunk

 

kuktaandi3      bogikukta2

 

 

Marcipános protein szelet

Marcipános protein szeletROOM2

 

 

Aki járatos a táplálékkiegészítők világában, biztos ismeri már a protein szeleteket, amik gyors energia forrást jelentenek az edzés előtt vagy után, finomak, de kicsit sem lightosak, mert hogy nem is diétás édességnek találták ki őket, csak mi (én és Bogi, meg a hozzánk hasonló édesszájú állandóan diétázók…) szeretjük azt hinni, hogy még mindig jobb, mintha csokit ennénk, de ezzel csak becsapjuk magunkat. Ha megnézzük a kisbetűs részt, pikkpakk kiderül, hogy ezeknek a szeleteknek a magas fehérjetartalom mellett, általában a szénhidráttartalma is nagyon magas, sokszor magasabb, mint a fehérje, és bőségesen van bennük kalória…

Szóval, ha diéta alatt ennél ilyesmit, inkább csináld meg magadnak ezt a sokkal kedvezőbb tápanyag tartalmú változatot. Nagyon egyszerű, és legalább nem lesz lelkiismeret furdalásod sem.

 

Hozzávalók:

180 g laktózmentes túró (vagy sima zsírszegény)

15 g szójafehérje izolátum (vagy akármilyen más fehérjepor)

15 g kókuszliszt

10 g durvára darabolt mandula

mandula aroma (kihagyható, mert ez azért eléggé mesterséges cucc, de nekem így finomabb)

édesítő

2-3 tk zselatin

kb. fél deci víz

 

csokibevonathoz:

kb. 3-4 púpos ek zsírszegény kakaópor

édesítő

kevés forró víz ( annyi, hogy sűrű masszát tudj kikeveri a kakaóporból)

 

Elkészítés:

Összekeverem a túrót a kókuszliszttel, proteinporral, édesítővel, aromával.  A zselatint lassan felfőzöm a vízben, kicsit hagyom hűlni, aztán a túróhoz  öntöm kevergetés közben. Hozzáadom a darált mandulát. Én alufóliával ki szoktam bélelni egy négyzet alakú tálat, és abba öntöm a keveréket, mert így ha megszilárdult könnyen és szépen ki tudom szedni a dobozból. Hűtőbe rakom 1-2 órára, hogy jól megkössön. Mikor jó kemény, kiveszem, kifordítom a tálból, és 12 szeletre vágom. A kakaómasszát ekkor csinálom meg és belemártogatom őket villára szúrva (…már amit nem eszek meg így simán), aztán megint hűtőbe rakom. Pár óra múlva a bevonat is megszilárdul, és kész is a házi, majdnem szénhidrátmentes proteinszelet:)

 

Tápanyagtartalma:

az egésznek:

Kcal: 377

F: 42 g

Ch: 10 g

ZS: 19 g

egy szeletnek, ha 12 részre osztom:

Kcal: 31

F: 3,5 g

Ch: 0,8 g!!!

Zs: 1,6 g

Ezentúl itt találod a legújabbak receptjeimet : https://lowcarblab.cafeblog.hu/

 

Andi aláírás

 

 

HARDCORE diéta EASIER

Nahhát… szép mondhatom!
Napok óta nem jegyzeteltem a diétámról, ami azóta elhagyta a HARDCORE jelzőjét…gyenge egy jellem vagyok, mit kerteljek. Na, azért nem hagytam abba, csak picit enyhítettem a korlátokon. Mentségemre legyen mondva, 1 kilótól így is megszabadultam, de ez nem mondható semmi esetre sem extra teljesítménynek… de hát ki a fene siet? Én ugyan nem.. és Bogi szerint, így az legalább tuti zsírból ment le… oh yeah! Még van 3 kiló, ha ebben a tempóban folytatom, karácsonyra érek a végére… nna, ennél azért kicsit jobban sietek…
Épp azt beszélgettük Bogival, hogy hát nem vagyunk azok a tipikus fitneszőrült, kockahas edzők… de lehet, ettől vagyunk szerethetőek, hogy közelebb állunk az átlagemberhez, mint a Dávid szoborhoz… anatómiailag mindenképpen.. szerencsére
E téma mentén, elkezdtem azon gondolkozni, hogy ki, miért kezd el edzősködni, milyen tipikus edzői magatartásformák vannak, és hogy én, hol helyezkedem el ebben a skálában, miért csinálom. És hogy ki , miért jár személyi edzőhöz. Ha visszagondolok, hogy miért kezdtem el, akkor egy elég öncélú indokot tudok felidézni, ami onnan ered, hogy kb. 12 éves korom óta állandóan „fogyókúráztam”. Így, amikor arra került a sor az életemben, hogy az addigi tevékenységemet már a hátam közepére sem kívántam, kézenfekvő volt, hogy olyasmivel foglalkozzak, amit egyébként is szeretek. Sportolni világ életemben szerettem, és a helyes táplálkozás csínjával-bínjával is addigra nagyjából már szoros ismeretségben voltam…és erősen nyomott a latba, hogy egy edzőnek egész életében hitelesnek kell maradnia, tehát sosem lehet annyira gyenge és link, hogy hagyja eltunyulni magát. Szóval, ehhez nem egy személyi edzőt béreltem, hanem magam váltam azzá.
Az emberek többféle indokból keresnek fel egy személyi edzőt. Van, akinek a szaktudása kell (jártam én is többhöz, mert mindenkitől mást lehet tanulni, edzőként is). Van, akinek az akaraterő pótlása, van, akinek pszichológus/barát/barátnő, és ebben az a jó, hogy ez által nem egy futószalag meló, amit nap, mint nap elvégzel, megcsinálsz. Mindenkihez máshogy kell hozzáállni, mindenki mást vár el tőled, és ezt egy jó edző szerintem fel kell, hogy ismerje. Nem lehet, és nem kell mindenki felett egy ostorral állni, de van, aki ezt várja el (képletesen persze.. 🙂 ) Vannak vendégeim, akik évek óta járnak hozzám, ismerem az életüket, a problémáikat, a mindennapjaikat. Erre, szakmabeliek most tuti felvonják a szemöldöküket, merthogy nekünk az a dolgunk, hogy megtanítsuk a vendégeinket a gyakorlatok helyes végrehajtására, meg edzésmetódusokra, hogy mit, mikor, mivel egyenek, és mit ne, hogy aztán kezét elengedve már önállóan tudjanak helyesen edzeni, táplálkozni, stb. Egyébként ez így is van, és vannak is, akik ezután már többet nem igénylik a segítségemet. De van a másik kategória, akik nem csak ezért járnak edzőhöz, hanem pont a dolog emberi oldala miatt, ami valószínűleg egy plusz az életükben. Ők itt kapcsolódnak ki, adják ki a gőzt. Például nemrég kaptam egy olyan visszajelzést egy régi „páciensemtől”, amitől rendesen meghatódtam. Azt mondta, az egyetlen barátja mellett, én vagyok az, aki mindent tud róla, akinek mindent elmesél, és hogy ez tök fontos neki, amellett, hogy mostmár simán ki mer menni a strandra… mondanom se kell, annyira meglepődtem, hogy majdnem bekönnyeztem… én ezekért szeretem csinálni. Szeretem, ahogy idővel kialakul ez a bensőségesebb viszony, amikor érzem, hogy valakinél elértem, hogy a bizalmába fogadott, amellett, hogy hihetetlen jó érzés, amikor azt látom, hogy az idő múlásával egyre jobban érzik magukat a bőrükben, és visszajön az önbizalmuk. Ahogy a 2 gyerekes családanyából egy dögös, magabiztos nő lesz, és ezáltal az önbizalom által, elkezd az élete egész más irányt venni. Ahogy azt hallom tőlük, hogy már nem is tudnak meglenni a mozgás nélkül, és hogy már értik, hogy mivel ártanak maguknak, és mivel nem, szerintem ez az igazi siker, és nem 4 hét alatt ledobni 10 kilót.
Meg lehet csinálni, de sokszor ez nem az edzőn múlik, sőt. Igazából sosem. Ha belegondolunk, az alatt a 3×1 óra alatt nem lehet csodát művelni, amíg az ember az edzésen van, mert van mellette még 165 óra a héten, amikor nincs ott az edző. A mi feladatunk átadni azt a tudást, azt az életfelfogást, hozzáállást, amivel az egész gondolkodásunk áll át egy olyan üzemmódra, hogy elkezdünk önmagunkra figyelni, és törődni az egészségünkkel. Hosszú távon nem lehet máshogy eredményt elérni. Enélkül tényleg minden erőfeszítés, csak egy kúra, ideiglenes. És kinek van kedve egész életében egy személyi kontrollőrt fizetni??

Hogyan kezdjük el - avagy a későn kaptam észbe....és nyakamon a nyaralás

Érdekes állatfaj az ember! Pályafutásom során sokat gondolkodtam azon, miért van az, hogy nőtestvéreim (de akár a férfiak is), rendszerint június elsején kapnak észbe, hogy hoppá, lassan nyaralás, de nem hogy rajtuk vannak a tavalyi hurik, hanem még szaporodtak is unalmas téli estéken (mármint a hurik, nem ők). Pedig elvileg minden áldott este beállnak a zuhany alá, akár még tükörbe is néznek, tehát akárhogy is nézem, fel kéne tűnjön nekik, hogy valami nem kerek (vagy túlságosan is az…). Józan ésszel átgondolva, egy formás, feszes test, nem a külvilág miatt lenne fontos, hanem saját magunk miatt elsősorban (az emberről, aki esetleg mellettünk fekszik / kel egy életen át, már nem is beszélve…). De ennyit a rizsáról, és a kérdőjelekről a fejem fölött. Ha már így esett,hogy te is az a típus vagy, aki nyár elején kezd el a formaidőzítésen gondokodni, akkor had segítsek azzal,hogy így április közepén adok néhány s.o.s tippet. Nem ígérek csodákat, nem adok a jegyzetemnek hangzatos címeket. Már többször kifejtettem,hogy nincsenek csodamódszerek. Az eredmény, csak kőkemény melóval jön, így ha megvetted bármelyik női magazint (vagy az összeset), mely 1-2 hetes szuperdiátákat,és napi 15 percnyi tornagyakorlatnak nevezett lábemelgetéseket ajánl annak érdekében, hogy Victoria Secret modelleket lealázó tested legyen…akkor ezeket DOBD KI!!! Agymosás, és csak hátráltat…
Ha eddig is mozogtál, és többé-kevésbé az étrendedre is odafigyeltél, akkor könnyebb a dolgod, és nem ördöngősség elérni az áhított alakot (persze a realitás talaján maradva…). Ha soha semmit nem mozogtál, és esténként azon győzködöd magad, hogy nem is vagy kövér, hanem a többi nő túl sovány, és különben sem fontos a külső (de azért az említett magazinokat, az említett cikkek miatt megvetted…), akkor ideje döntést hozni. Mondhatod azt,hogy jaj,már úgyis mindegy, és megvárod a következő hétfőt, szeptembert, januárt stb-t az életmódváltással, vagy választhatod azt az utat,hogy bár nyárig valóban nem leszel címlaplány ( és utána sem,de nem is ez a cél….), mindeképpen sokkal jobban fogsz kinézni (és jobban fogod érezni magad), mint jelen állapotodban. Nem megéri?!
Tehát MA kezdj neki!
A kulcsszó most is: ÉLETMÓDVÁLTÁS. Ne a nyár miatt kezdd el. MAGAD MIATT!!
Lássuk pontokba szedve:
1. MOZGÁS!
Ha csak az étrendeden változtatsz, fogyni akkor is fogsz. A testmozgás, az egyéb jól ismert hatásai miatt fontos, és ki ne szeretné , ha a zsírréteg alól egy erős,feszes test kerülne elő, ami nem csak esztétikus, de kiszolgál a hétköznapokban….
Mi legyen a mozgásforma? Erről oldalakat lehetne írni (és fogok is), első körben annyit mondok, hogy az, amit szeretsz! Semmi értelme olyasmit magadra erőltetni, amit aztán 1-2 alkalom után feladsz (futás, vagy túlkoreografált aerobic órák ráérős cicababákkal). Én személy szerint az edzőtermi edzésben hiszek. Változatos, személyre szabható, és a közhiedelemmel ellentétben nem unalmas (kedvenc zenéd az MP3-on , be a fülbe, valami pörgős edzésterv…és látványos eredmény…).
Persze a célod is befolyásolja azt, hogy mit sportolj, bár azért itt összemosódnak a határok (furcsán hangzik, de egy tömegnövelő edzésterv tökéletesen alkalmas akkor is, ha fogyni akarsz….).Itt kiemelném a zsírégetésről szóló örökbecsű jegyzetemet :). Ami biztos, ha fogyni akarsz, nagy ívben kerüld el a zsírégető és has/ láb/ popsi álnéven futó szakmaiatlan bohóckodásokat (ezt is kifejtem hamarosan), zsírt nem a mozgással fogsz égetni (bárki bármit mondd), a fogyás kulcsa a megfelelő táplálkozás. Utoljára mondom: a testedet fedő zsírrétegnek “semmi” köze sincs a sporthoz…(legalábbis nem úgy, ahogy azt gondolod elsőre…).
A hangsúly a rendszerességen van. Minimum heti 3×1 óra, de a legjobb minden nap mozogni valamit (még ha csak egy 20 percet is…). Az izmoknak folyamatos ingerre van szüksége ahhoz, hogy fejlődjenek, és minél magasabb az izomtömeged, annál több kalóriát égetsz el nyugalmi állapotban is…jó üzlet igaz?!
2. Egyél kevesebbet!
Alapszabály: fogyni akkor fogsz, ha kevesebb kalóriát viszel be a nap folyamán, mint amennyit elégetsz. Ezt is kifejtettem már a többi jegyzetemben. Nincs csodamódszer, csodadiéta, ÉLETMÓD van. A testednek rengeteg tápanyagra van szüksége, éhezéssel elérheted hogy vékony legyél, de meg is csúnyulsz…
Az emberek nem veszik komolyan, hogy amit megesznek, az beépül a szervezetükbe, és bizony rengeteg élelmiszernek mondott borzadvány, bizony MÉREG. Lehet legyinteni, hogy ugyan valamiben meg kell halni, csak nem mindegy, hogy egyrészt milyen kínok között halunk meg, illetve halálunkig milyen a közérzetünk ( Kegyetlenül hangzik? Az is.).
Ha pedig sportolsz, ez fokozottan igaz: testednek megannyi hasznos kis építőkockára van szüksége ahhoz, hogy elérd az áhított fizikumot. Mindig ledöbbenek, amikor emberek (főleg férfiak), elégedetten simogatják a nagy pocakjukat, és valósággal kérkednek azzal hogy mennyi vackot lapátolnak magukba nap, mint nap. Arról általában már nem beszélnek ilyen fennhangon, hogy ez milyen tünetekkel jár…
Egy apró “trükk” van, amivel így last minute-ben fel tudjuk gyorsítani az alakformálást, ez pedig a felszívódó szénhidrát csökkentése. Vacsora helyett igyunk egy nagy adag fehérjeturmixot, vagy együnk valamilyen sovány húst, halat szénhidrát csökkentett tésztával (Norbi termékek).
3. Zsírégetőt szedjek?
NEM!!!! 🙂 Ezt akár hagyhatnám ennyiben is, mert kinek hiszed el, ha nem nekem?!
A mai komplex zsírégetők igen tudományosan előállított táplálék kiegészítők. De NEM csodaszerek. Ha lenne hatákony zsírégető, akkor nem lenne kövér ember. Hiszen futótűzként terjedne el a hír, hogy ettől, vagy attól a tablettától hetek alatt leég a zsír. Már a név is megtévesztő, azt sugallja, mint a mosogatószer a zsírt az edényről, úgy tisztítja meg a tabletta a testet a párnácskáktól. Hát sajnos nem. Ezek a tabletták igen bonyolult biokémiai folyamatok mellett járulhatnak hozzá a soványabb testtömeg eléréséhez, általában az alapanyagcserére hatva (termogenezis útján) és csak nagyon kevés embernél működnek. A diétát és a mozgást egy tabletta sem váltja ki. Maximum arra jók, ha valaki hosszú idő óta diétázik , és edz, és kicsit megrekedt a fejlődése, ezzel valamelyest megpörgetheti az anyagcseréjét (de nem, neki sem a zsírt égeti le….).
Egy átlag embernek tökéletesen elég egy nagyon jó minőségű multivitamin (télen extra C vitaminnal kiegészítve), és egy szintén nagyon jó minőségű protein por.
by BOGI – 2012-04-25
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!