Gasztrofitnesz in the ROOM

Extra Low Carb Brownie :)

low carb Brownie

 

Beismerem… még egy tűzben edzett diétázó is nagyokat nyel a desszert pult előtt, mikor kikéri a kisadag szójatejes latte-jét a Mekborzasztó gyorsétterem kávézójában, és lesütött szemmel botorkál fel az edzőterembe ( a munkahelyére), ahol aztán elégedetten konstatálja, hogy legalább nem kétszer annyit kell edzenie aznap, egy borzasztó jó brownie miatt…. igen, ilyenekkel szoktam nyugtatni magam… néha bejön, és leáll a savtermelésem anélkül, hogy egész nap a brownie-n járna az eszem.

De most már tudok egy alakbarát alternatívát rá, és mivel ezt nekem kell megcsinálnom, legalább még az is eléget némi energiát:) Elképesztő praktikus vagyok:)

 

Hozzávalók:

40 g szójafehérje izolátum (vagy bármilyen más fehérjepor)

25 g kókuszliszt

450 g cukkini

5 db tojásfehérje

3 ek  zsírszegény kakaópor

1 tk sütőpor

édesítő

 

Elkészítés:

A cukkinit megpucolom, pürésítem, aztán egy konyharuhában kifacsarom a levét. A péphez adom a szárazanyagokat, és 1 tojásfehérjét. A többi fehérjét felverem, és óvatosan keverem bele a tésztába. Aztán tepsibe öntöm, és 180 fokon sütöm, kb 20 percig, vagy amíg a villát beleszúrva nem marad ragacsos.

 

1 szelet tápanyagtartalma ( ha 10 szeletre osztom):

Kcal: 60

F: 7,6 g

Ch: 2,3 g

Zs: 1,8 g

 

Andi aláírás

Ezentúl itt találod a legújabbak receptjeimet : https://lowcarblab.cafeblog.hu/

 

Kakaós csiga updatelve

csokis túrókrémes kosárka2

 

 

Lelkem rajta… én kitartó voltam, és nem adtam fel egyhamar… de mindennek van határa.

Az ihletet a “doktorsvarc-féle” csiga adta, mert az, norbi-biznisz ide vagy oda, betyárosan jó anyag… de hát  titkos meg többmilliós, talán sosem létezett recept alapján készül, és nehogy már ne lehessen hasonlót itthon is gyártani! Pláne ilyen óriási pékmester tapasztalattal, amivel én rendelkezem…khmmmm… hát találtam is egy fitneszes-sütős oldalon, ami mostanra már nem lelhető meg, így nem tudok hivatkozni rá, egy lekarcsúsított kakaós csiga receptet, és elkezdtem még egy kicsit átvariálni, olyan hihetetlen sikerrel, hogy egy héten át gyártottam a rosszabbnál rosszabb variációkat egyenesen a kukába. Egyébként volt, ami ehető lett, de szép egy se…:/ Sehogy sem akart megkelni a tészta, és mind olyan aszott lett, mint egy 1996-os búcsúból megmaradt kókusztekercs. Gondoltam, hagyom a témát pihenni kicsit, hátha az idő majd segít rajtam.

Pár napja gondoltam egyet, előkaptam a receptet, kicsit gyúrtam rajta, és vártam a csodát… ami nem jött el. Kezd erős gyanú ébredni bennem, hogy a búzának valami szoros kapcsolódása lehet az élesztővel a tésztakelesztés témájában, és hiába drukkolok lelkesen a magliszteknek, nem lesz eredményes soha a kísérlet….

Nnnna mindegy, kicsit elkámpicsorodtam, de aztán összeszedtem magam, és elhatároztam, hogy nem hagyom magam porig alázni egy gömböcnyi (jó kemény és súlyos) tészta által, hanem kitalálok valami használhatót, és bosszúból megeszem.

Így született ez a kosárka, és istenemre mondom, jóóó lett! …és még szép is…hahhh, győztem:)

csokis túrókrémes kosárka

 

Hozzávalók:

tészta( az élesztőt és a búzasikért így már nem írom le, mivel ezek nem kellenek bele, ha egyszer nem kel meg úgyse…)

12 g lenmagliszt

12 g szezámliszt

37 g kókuszliszt

37 g szójaprotein izolátum (vagy akármilyen fehérjepor)

csipet só

0.5-1 dl langyos szójatej (vagy sima)

1 tojás

csipetnyi őrölt vanília

édesítő

 

Töltelék:

200 g laktózmentes túró ízesítve (én karamelles ízesítővel csináltam, amit az egyik tápkieg. boltból lehet rendelni, de lehet bármivel)

 

Tetejére:

zsírszegény kakaópor

édesítő

pici forró víz

 

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit összegyúrtam (kihagyandó: beraktam 30 fokon megkelni a sütőbe, nem sikerült- hisztiztem-toporzékoltam-megnyugodtam-felülkerekedtem), muffin sütő formát kicsit kikentem kókuszolajjal, és belenyomkodtam a tésztát, hogy kis kosár legyen belőle. Beraktam sülni 170 fokra, kb. 10 percre.

A túrót az édesítővel és az ízesítővel összeturmixoltam, hogy egynemű legyen. Beletöltöttem a kosárkákba.

A kakaóport és az édesítőt pici forró vízzel jó sűrűre kikevertem, úgy hogy elterüljön a süti tetején, de ne folyjon le. Hűtőbe raktam, míg megszilárdult a teteje.

 

Tápanyag tartalma:

6 db lett belőle, 1 darabban:

Energia: 132 Kcal

F: 16 g

Ch: 3 g

Zs: 5,6 g

 

Andi aláírás

 

 

 

 

 

A biztos fogyókúra receptje

7388786858395582_9GeCa19U_c

Marosvölgyi Andi vagyok. Személyi edző, örökös diétázó.

Az első emlékeim a fogyókúráról kb. 14 éves koromra tehetőek, és ez az esemény anyukám hájas sütijéhez köthető… egész pontosan emlékszem, hogy ez volt az első, amit megvontam magamtól, mondván, én bizony mától fogyókúrázom. A hájas sütitől indulva már egész nagy távlatokat jártam be a fogyókúrák és diéták véres harcmezején, de a sok-sok próbálkozás haszna, hogy bár puttonyom telis-teli bölcs tapasztalatokkal, kiderült, hogy hiába a sok csodamódszer, a megoldás a lehető legegyszerűbb dolgokban rejlik.

Azt szokták mondani, hogy akkor fogysz, ha nem eszel. Ebben van igazság, de azért ez így kimondva nem igaz. Ezt hosszú lenne most itt taglalni, úgyhogy ígérem később visszatérek a témára. Mármint, hogy miért nem jó koplalni, és miért csapod be magad, ha örülsz, hogy a pár napos éhezés után kevesebbet mutat a mérleg. Az öröm átmeneti lesz…de ez tényleg egy hosszan boncolgatható témakör, úgyhogy külön bejegyzést érdemel majd.

Most inkább arról akarok írni, hogy miért találtuk ki ezt a blogot, és hogy mi a cél vele, illetve miért lehet ez nagy segítség olyanoknak, akik fogyni szeretnének.

Az alapja az egésznek, hogy tisztázzuk, egészségesen fogyni, azaz zsírból fogyni!!!, és nem izomból sorvadni!!!, akkor lehet, ha normális kereteket fenntartva, megfelelő mennyiségű fehérjét fogyasztva, összességében kevesebb kalóriát viszünk be egy nap, mint amennyit elhasználunk. Ezt lehet kevesebb energia bevitellel, azaz kevesebb evéssel, és lehet több energia felhasználással, azaz sporttal, de a legjobb a kettő ötvözése természetesen. Azonban ezt sem szabad eszetlen módon, hiszen azzal pont az ellenkezőjét érjük el, mint, amit szeretnénk. Ezt, azaz a megfelelő energia mérleg elvét részletesen itt taglalom.

Ha már ezt megértettük, akkor jön az a probléma, hogy oké, de én nem akarok csirkén és salátán élni… érthető. Én, aki ebbe szinte belenőttem, hiszen már nagyon korán elkezdett foglalkoztatni a dolog, és mióta az eszemet tudom, vagy legalábbis mióta egybefüggő emlékeim vannak, állandóan figyeltem a táplálkozásomra, még mindig könnyebb dolgom van, mint azoknak, akiknek csak a korral jött el, hogy figyelniük kéne rá, mit esznek. Nagyon közeli környezetemben is vannak olyanok, akik míg 20 évesen bármit ehettek, egyáltalán nem látszott rajtuk, de így 30 felé különböző okokból kifolyólag (életmód változás, kevés mozgás, irodai munka, stb.  és az anyagcsere a kor előre haladtával amúgy is lelassul- ez is egy külön téma) már igenis oda kéne figyelniük. Szóval nekik még nehezebb átállni egy egészségesebb, tudatosabb életmódra, és legtöbbször tőlük hallható kifogásként, hogy nem képesek nyúltápon élni. És ez hosszútávon nem is kérdés…igazuk van.

Lehet különféle fogyókúrákba fogni, és lehet rövidtávú sikereket is elérni ezekkel, de a dolog buktatója még a nevében is benne van: ezek csak KÚRÁK, és az eredmény is csak időszakos. Mivel ezek olyan megkötésekkel járnak, amit csak időszakosan lehet betartani, amint visszatérünk a régi szokásainkhoz, étrendünkhöz, a súlyunk is visszatér. Hosszútávon az elért eredmény sokszor még rosszabb is , mint a fogyókúra előtt volt. (hopp!!…még egy külön téma)

Éppen ezért csak olyan módszer lehet tartós, amit képesek vagyunk életmódszerűen bevinni a mindennapokba, és egy életen át követni. Levetkőzni rossz szokásokat, és a helyükre jókat felvenni. Ez az “egy életen át követni”, egy esetben nem ijesztő kijelentés. Ha ez a szokás nem kerül külön erőfeszítésünkbe, azaz nem egy olyan lemondás, ami miatt nem érezzük jól magunkat, amiért megfeszülünk, hogy betartsuk. Minthogy például soha többet ne ehessünk édességet (- hahhh, vajon honnan ez a példa?:) ). Ezek ideig óráig működnek, de tuti, hogy előbb-utóbb nem fog menni, és megszegjük a szabályokat.

Hogy az új életmód egy életen át fenntartható legyen, rendelkeznie kell azokkal a tulajdonságokkal, amikért az előző életmódunkat is követtük, és szerettük, azaz hogy örömünket leljük bennük, és ne szenvedjünk tőle. Legyen ez akár az étkezés, vagy a  sport. (Megint külön téma lehet, hogy ki mit sportoljon, hogy ne két hetes mission legyen a szigeten futás, hanem megtaláld a magad sportját, amit azért csinálsz, mert szereted és kikapcsol, pozitív mellékhatásként meg ráadásul még formában is tart, és nem egy megint csak időszakosan fenntartható szenvedési folyamat. )

De maradjunk az étkezésnél, és mostmár konkrétan a Gasztrofitnesznél. Szóval az évek során felhalmozódott diétás tapasztalatainkkal felvértezve, szeretnénk veletek olyan recepteket megosztani, amik amellett, hogy tápanyagtartalmukat illetőleg megfelelnek a fitnesz életmódnak, diétázóknak, sportolóknak, gyúrósoknak, mellette még  finomak, és élvezhetőek is, éppúgy, mint a nem fitnesz gasztronómiában. Részemről inkább édességeket, sütiket, protein szeleteket, stb. várhattok – valószínű, ez a hosszú évek megvonása miatt van:). Bogi meg inkább a sós, főételes vonalat képviseli.

Az utolsó szó jogán még annyi, hogy a receptjeimmel kapcsolatos eddigi tapasztalatom, hogy míg ezelőtt ugyanennyi kalóriát vittem be naponta, főképp salátákból, zöldségekből, tonhalból, csirkemellből, és a szokásos tipikus diétás ételekből (lásd régi diéta témájú blogbejegyzéseim :) …), és soha nem ettem semmilyen pékárut, amiért pedig élek-halok, addig sokszor a falat kapartam olyan éhes voltam, és emiatt nagyon sokszor nem is tudtam betartani a magam által megszabott kalória limitet. Viszont mióta magamnak sütöm a kis szénhidrátmentes zsemléimet, és napi szinten eszem a receptjeim kísérleti darabjait , azóta sokszor még el sem érem a nap végére ezt a limitet, mert egyrészt sokkal jobban laktatnak, másrészt nincs állandó hiányérzetem az íz megvonások miatt, ami pszichológiailag nagyon sokat segít.

Szóval a követendő jó szokások a fogyás érdekében ,a régi rosszak helyett röviden és tömören:

– Helyes kalóriamérleg : azaz kevesebb kalóriabevitel, mint amennyit felhasználsz

– Jó tápanyag bevitel arány ( több fehérje, kevesebb felesleges szénhidrát)

– Fenntartható “diéta”, azaz élvezetes ételek

– Természetesen több mozgás;).. mi mást is mondhatna egy edző?:)

 

Ha bármelyik téma bővebben érdekel, amiket itt meglebegtettem, vagy ezeken kívül érdekelne más is a témában, írj nyugodtan:)

 

Üdv Nektek,

Andi ;)

Mandulás- narancsos protein cupcake

cupcake

 

Réges- régen dolgoztam egy helyen, túl az Óperenciás tengeren, ahol volt egy torta. Ez a torta annyira jó volt, hogy a mai napig nem tudtam kiverni a fejemből. Sima “piskóta”, semmi krémmel, puccal, csak maga a tészta, ami viszont mandulalisztből készült, és frissen facsart narancs volt benne . Úgy sült meg, ahogy én azt a legjobban szeretem, a belseje kicsit ragadós  maradt, és csak kívül volt száraz….hmmmm, borzasztó finom volt. Ha lenne cukrász végzettségem nyilván tudnám, hogy az ilyet hogyan kell csinálni, de így egy hetem ráment, mire nagyjából kikísérleteztem…. közben a sok félresikerült darabból viszont lett egy csomó “mellék termék”, amikből egész jó dolgok születtek … ezért a sok mandulás-narancsos recept, például a császármorzsa, mert ez a párosítás egyébként szerintem rettenet finom.

Szóval végül sikerült egy állagában és ízében egész hasonlatos muffin, vagy cupcake (ahogy tetszik) tésztát kreálnom, tetején az ehhez nagyon jól passzoló narancsos krémmel.

Íme a recept:

 

Hozzávalók:

a tésztához:

30 g szójafehérje izolátum (vagy bármilyen más fehérjepor)

30 g darált mandula

25 g kókuszliszt

350 g cukkini

100 g sárgarépa

2 egész tojás

3 tojásfehérje

3 ek facsart narancs

100 g laktózmentes túró ( vagy sima)

édesítő

1 tk sütőpor

 

a krémhez:

200 g laktózmentes túró (vagy sima)

2 ek facsart narancs

4 tk zselatin

édesítő

 

Elkészítés:

A cukkinit és a sárgarépát lepürésítem, kifacsarom a levét egy konyharuhában… és a levét édesítővel és citrommal ízesítve megiszom (én is aszittem, hogy ez rossz lesz, de meglepődve tapasztaltam, hogy tök finom…és egészséges 😉 )

A mandulát ledarálom, hozzáadom a kókuszlisztet, fehérjeport, a két egész tojást, a cukkinipürét, a narancslevet, sütőport, pici forró vízben feloldott édesítőt. Felverem a tojásfehérjéket és óvatosan a masszához keverem. 180 fokon sütöm kb. 10-15 percig. Hamar megsül… villapróba!

A krémhez a túrót leturmixolom az édesítővel, hogy egynemű legyen, hozzáadom a narancslevet. A zselatint nagyon pici vízben (kb. fél deci) felfőzöm és a túróhoz keverem, majd hűtőbe rakom. Amikor már annyira sűrű, hogy nyomózsákba töltve megmarad a süti tetején, akkor kis kalapokat biggyesztek a sütik tetejére, és kész:)

 

 Tápanyagtartalom (nekem 9 süti lett belőle):

Energia: 124 kcal

F: 18,7 g

Ch: 4,4 g

Zs: 5,8 g

( csak megjegyzem, egy hagyományos cupcake kalóriatartalma kb. 350-400 kcal)…háhhh:)

 

Andi aláírás

Andi és a Gasztrofitnesz

 

kuktaandi3

Marosvölgyi Andi vagyok. Személyi edző, örökös diétázó.

Az első emlékeim a fogyókúráról kb. 14 éves koromra tehetőek, és ez az esemény anyukám hájas sütijéhez köthető… egész pontosan emlékszem, hogy ez volt az első, amit megvontam magamtól, mondván, én bizony mától fogyókúrázom. A hájas sütitől indulva már egész nagy távlatokat jártam be a fogyókúrák és diéták véres harcmezején, de a sok-sok próbálkozás haszna, hogy bár puttonyom telis-teli bölcs tapasztalatokkal, kiderült, hogy hiába a sok csodamódszer, a megoldás a lehető legegyszerűbb dolgokban rejlik.

Azt szokták mondani, hogy akkor fogysz, ha nem eszel. Ebben van igazság, de azért ez így kimondva nem igaz. Ezt hosszú lenne most itt taglalni, úgyhogy ígérem később visszatérek a témára. Mármint, hogy miért nem jó koplalni, és miért csapod be magad, ha örülsz, hogy a pár napos éhezés után kevesebbet mutat a mérleg. Az öröm átmeneti lesz…de ez tényleg egy hosszan boncolgatható témakör, úgyhogy külön bejegyzést érdemel majd.

Most inkább arról akarok írni, hogy miért találtuk ki ezt a blogot, és hogy mi a cél vele, illetve miért lehet ez nagy segítség olyanoknak, akik fogyni szeretnének.

Az alapja az egésznek, hogy tisztázzuk, egészségesen fogyni, azaz zsírból fogyni!!!, és nem izomból sorvadni!!!, akkor lehet, ha normális kereteket fenntartva, megfelelő mennyiségű fehérjét fogyasztva, összességében kevesebb kalóriát viszünk be egy nap, mint amennyit elhasználunk. Ezt lehet kevesebb energia bevitellel, azaz kevesebb evéssel, és lehet több energia felhasználással, azaz sporttal, de a legjobb a kettő ötvözése természetesen. Azonban ezt sem szabad eszetlen módon, hiszen azzal pont az ellenkezőjét érjük el, mint, amit szeretnénk. Ezt, azaz a megfelelő energia mérleg elvét részletesen itt taglalom.

Ha már ezt megértettük, akkor jön az a probléma, hogy oké, de én nem akarok csirkén és salátán élni… érthető. Én, aki ebbe szinte belenőttem, hiszen már nagyon korán elkezdett foglalkoztatni a dolog, és mióta az eszemet tudom, vagy legalábbis mióta egybefüggő emlékeim vannak, állandóan figyeltem a táplálkozásomra, még mindig könnyebb dolgom van, mint azoknak, akiknek csak a korral jött el, hogy figyelniük kéne rá, mit esznek. Nagyon közeli környezetemben is vannak olyanok, akik míg 20 évesen bármit ehettek, egyáltalán nem látszott rajtuk, de így 30 felé különböző okokból kifolyólag (életmód változás, kevés mozgás, irodai munka, stb.  és az anyagcsere a kor előre haladtával amúgy is lelassul- ez is egy külön téma) már igenis oda kéne figyelniük. Szóval nekik még nehezebb átállni egy egészségesebb, tudatosabb életmódra, és legtöbbször tőlük hallható kifogásként, hogy nem képesek nyúltápon élni. És ez hosszútávon nem is kérdés…igazuk van.

Lehet különféle fogyókúrákba fogni, és lehet rövidtávú sikereket is elérni ezekkel, de a dolog buktatója még a nevében is benne van: ezek csak KÚRÁK, és az eredmény is csak időszakos. Mivel ezek olyan megkötésekkel járnak, amit csak időszakosan lehet betartani, amint visszatérünk a régi szokásainkhoz, étrendünkhöz, a súlyunk is visszatér. Hosszútávon az elért eredmény sokszor még rosszabb is , mint a fogyókúra előtt volt. (hopp!!…még egy külön téma)

Éppen ezért csak olyan módszer lehet tartós, amit képesek vagyunk életmódszerűen bevinni a mindennapokba, és egy életen át követni. Levetkőzni rossz szokásokat, és a helyükre jókat felvenni. Ez az “egy életen át követni”, egy esetben nem ijesztő kijelentés. Ha ez a szokás nem kerül külön erőfeszítésünkbe, azaz nem egy olyan lemondás, ami miatt nem érezzük jól magunkat, amiért megfeszülünk, hogy betartsuk. Minthogy például soha többet ne ehessünk édességet (- hahhh, vajon honnan ez a példa?:) ). Ezek ideig óráig működnek, de tuti, hogy előbb-utóbb nem fog menni, és megszegjük a szabályokat.

Hogy az új életmód egy életen át fenntartható legyen, rendelkeznie kell azokkal a tulajdonságokkal, amikért az előző életmódunkat is követtük, és szerettük, azaz hogy örömünket leljük bennük, és ne szenvedjünk tőle. Legyen ez akár az étkezés, vagy a  sport. (Megint külön téma lehet, hogy ki mit sportoljon, hogy ne két hetes mission legyen a szigeten futás, hanem megtaláld a magad sportját, amit azért csinálsz, mert szereted és kikapcsol, pozitív mellékhatásként meg ráadásul még formában is tart, és nem egy megint csak időszakosan fenntartható szenvedési folyamat. )

De maradjunk az étkezésnél, és mostmár konkrétan a Gasztrofitnesznél. Szóval az évek során felhalmozódott diétás tapasztalatainkkal felvértezve, szeretnénk veletek olyan recepteket megosztani, amik amellett, hogy tápanyagtartalmukat illetőleg megfelelnek a fitnesz életmódnak, diétázóknak, sportolóknak, gyúrósoknak, mellette még  finomak, és élvezhetőek is, éppúgy, mint a nem fitnesz gasztronómiában. Részemről inkább édességeket, sütiket, protein szeleteket, stb. várhattok – valószínű, ez a hosszú évek megvonása miatt van:). Bogi meg inkább a sós, főételes vonalat képviseli.

Az utolsó szó jogán még annyi, hogy a receptjeimmel kapcsolatos eddigi tapasztalatom, hogy míg ezelőtt ugyanennyi kalóriát vittem be naponta, főképp salátákból, zöldségekből, tonhalból, csirkemellből, és a szokásos tipikus diétás ételekből (lásd régi diéta témájú blogbejegyzéseim:)…), és soha nem ettem semmilyen pékárut, amiért pedig élek-halok, addig sokszor a falat kapartam olyan éhes voltam, és emiatt nagyon sokszor nem is tudtam betartani a magam által megszabott kalória limitet. Viszont mióta magamnak sütöm a kis szénhidrátmentes zsemléimet, és napi szinten eszem a receptjeim kísérleti darabjait , azóta sokszor még el sem érem a nap végére ezt a limitet, mert egyrészt sokkal jobban laktatnak, másrészt nincs állandó hiányérzetem az íz megvonások miatt, ami pszichológiailag nagyon sokat segít.

Szóval a követendő jó szokások a fogyás érdekében ,a régi rosszak helyett röviden és tömören:

– Helyes kalóriamérleg : azaz kevesebb kalóriabevitel, mint amennyit felhasználsz

– Jó tápanyag bevitel arány ( több fehérje, kevesebb felesleges szénhidrát)

– Fenntartható “diéta”, azaz élvezetes ételek

– Természetesen több mozgás;).. mi mást is mondhatna egy edző?:)

 

Ha bármelyik téma bővebben érdekel, amiket itt meglebegtettem, vagy ezeken kívül érdekelne más is a témában, írj nyugodtan:)

 

Üdv Nektek,

Andi 😉

 

 

 

Mandulás- narancsos császármorzsa

császármorzsa

 

Gyerekkorom óta nem ettem császármorzsát… merthogy jesszus, hát az meg mennyire hizlal már: cukros, lisztes, olajos… pffff, szentségtörés, egyenesen fitneszrémálom!

Hát ezt figyeljétek!

Brutál finom! Sokkal finomabb, mint a rendes…már amennyire emlékszem… és sokkal egészségesebb, a legjobb reggeli! És azt mondtam már, hogy mennyire finom?….

 

Hozzávalók:

1 egész tojás

20 g darált mandula (kicsit darabosra, ne teljesen lisztszerűre, mert úgy picit ropogni fog, és az olllyan jó)

1 ek szójafehérje izolátum (vagy bármilyen fehérjepor)

1 ek kókuszliszt

2 ek facsart narancs

édesítő

 

Elkészítés:

Összekeverem a hozzávalókat, és serpenyőbe egyengetem. Megpirítom mindkét oldalát, nem baj, ha elszakad, mert utána úgyis galuskákra szaggatom a fakanállal, és még picit pirítom.

 

Tápanyagtartalom( én kétszerre ettem meg ezt az adagot):

Kcal: 270

F: 24,5 g

Ch: 5,9 g

Zs: 15,1 g

 

Ízesített natúr joghurttal szeretem a legjobban ( édesítő, 1 ek facsart narancs), de lehet rá rakni cukormentes lekvárt, gyümölcsöket, stb..

 

Ezentúl itt találod a legújabbak receptjeimet : https://lowcarblab.cafeblog.hu/

 

Andi aláírás

Rólunk

 

kuktaandi3      bogikukta2

 

 

Marcipános protein szelet

Marcipános protein szeletROOM2

 

 

Aki járatos a táplálékkiegészítők világában, biztos ismeri már a protein szeleteket, amik gyors energia forrást jelentenek az edzés előtt vagy után, finomak, de kicsit sem lightosak, mert hogy nem is diétás édességnek találták ki őket, csak mi (én és Bogi, meg a hozzánk hasonló édesszájú állandóan diétázók…) szeretjük azt hinni, hogy még mindig jobb, mintha csokit ennénk, de ezzel csak becsapjuk magunkat. Ha megnézzük a kisbetűs részt, pikkpakk kiderül, hogy ezeknek a szeleteknek a magas fehérjetartalom mellett, általában a szénhidráttartalma is nagyon magas, sokszor magasabb, mint a fehérje, és bőségesen van bennük kalória…

Szóval, ha diéta alatt ennél ilyesmit, inkább csináld meg magadnak ezt a sokkal kedvezőbb tápanyag tartalmú változatot. Nagyon egyszerű, és legalább nem lesz lelkiismeret furdalásod sem.

 

Hozzávalók:

180 g laktózmentes túró (vagy sima zsírszegény)

15 g szójafehérje izolátum (vagy akármilyen más fehérjepor)

15 g kókuszliszt

10 g durvára darabolt mandula

mandula aroma (kihagyható, mert ez azért eléggé mesterséges cucc, de nekem így finomabb)

édesítő

2-3 tk zselatin

kb. fél deci víz

 

csokibevonathoz:

kb. 3-4 púpos ek zsírszegény kakaópor

édesítő

kevés forró víz ( annyi, hogy sűrű masszát tudj kikeveri a kakaóporból)

 

Elkészítés:

Összekeverem a túrót a kókuszliszttel, proteinporral, édesítővel, aromával.  A zselatint lassan felfőzöm a vízben, kicsit hagyom hűlni, aztán a túróhoz  öntöm kevergetés közben. Hozzáadom a darált mandulát. Én alufóliával ki szoktam bélelni egy négyzet alakú tálat, és abba öntöm a keveréket, mert így ha megszilárdult könnyen és szépen ki tudom szedni a dobozból. Hűtőbe rakom 1-2 órára, hogy jól megkössön. Mikor jó kemény, kiveszem, kifordítom a tálból, és 12 szeletre vágom. A kakaómasszát ekkor csinálom meg és belemártogatom őket villára szúrva (…már amit nem eszek meg így simán), aztán megint hűtőbe rakom. Pár óra múlva a bevonat is megszilárdul, és kész is a házi, majdnem szénhidrátmentes proteinszelet:)

 

Tápanyagtartalma:

az egésznek:

Kcal: 377

F: 42 g

Ch: 10 g

ZS: 19 g

egy szeletnek, ha 12 részre osztom:

Kcal: 31

F: 3,5 g

Ch: 0,8 g!!!

Zs: 1,6 g

Ezentúl itt találod a legújabbak receptjeimet : https://lowcarblab.cafeblog.hu/

 

Andi aláírás

 

 

Az elmúlt hét termése

Háhá… gyorsabban sütök, mint gépelek, így egy csomó recepttel lógok még…

Melyik legyen az első?
Marcipános protein szeletROOM2

 

cupcake2

 

mandulás piskóta

 

császármorzsa

 

protein brownie

 

kókuszos proteines túródesszert2

 

mákos amcsi palacsinta

 

kakaós protein palacsinta

 

kókuszos proteinszelet

 

 

Andi aláírás

Mákos protein palacsinta citromos túróval

mákos pali2

 

A palacsintát szerintem mindenki szereti… mindenféle formában. Hát még én!!

Egyrészt nagyon gyorsan kész vagyok vele, másrészt ezek a proteines változatok nagyon laktatóak, általában vastagabbak picit, mint a hagyományos, úgyhogy ezzel az adaggal bőven jóllakok … jahh, és annyira egyszerű összedobni, hogy még a reggeli pizsi-kómában sem tudom elrontani… többnyire…

Sokfélét csináltam már, ez most a mákos tésztájú változat… mostanában nagy cimbik lettünk, szinte mindenbe rakok:)

 

Hozzávalók: 

1 tojás

1 tojásfehérje

1 tk útifű maghéj

10 g kókuszliszt

5 g szójafehérje izolátum (vagy bármilyen fehérjepor)

1  tk mák (nem darált, mert akkor tök jól ropog:) )

édesítő

pici só

 

Tápanyagtartalom ( 2 db palacsinta):

Kcal: 140,8

F: 15,8 g

Ch: 3,6 g

Zs: 7 g

 

A citromos túrót mindenki ismeri gondolom:

Túró+ édesítő+ facsart citromlé+ reszelt citromhéj..:)

mákos pali3

 

 

Andi aláírás

 

 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLC. oldalra!